Lemásolt státustörvény

/ 2003.08.22., péntek 08:14 /

Adrian Nastase román miniszterelnök modellértékűnek, követendő példának, egy leendő román kedvezménytörvény mintájának nevezte a magyar státustörvényt. A kijelentés meglepetésként hatott, de nem új keletű. Ráébredés a valóságra.

Csíkszeredai tudósítónktól

Fotó: MTI

A Románia határain kívül élő románok néhány éve rendszeresen szerveznek világtalálkozókat. A tanácskozásaikon gyakran bírálták a bukaresti kormányt, mert közömbös volt a külhoni társaik sorsa iránt. Elhangzottak vészjelzések, támogatási, együttműködési igények, és a résztvevők némelyike élő példaként említette azt, hogy a határon túli magyarok sokkal erősebb kapcsolatot ápolnak Magyarországgal, a nyugati, amerikai magyar diaszpóra szükség estén nagyon hatékonyan lobbizik az anyaország érdekeiért. Amikor az Orbán-kormány kidolgozta, majd az Országgyűlés megszavazta a magyar státustörvényt, számos haladó szellemű román politikus és közéleti személyiség úgy értékelte, hogy a román kormánynak és a román parlamenti pártoknak nem szabadna ellenkezniük, hanem inkább hasonló módon kellene törődniük a külhoni románokkal. A határon túli románok szervezeteinek némelyike közölte: a magyar státustörvényhez hasonló jogszabályt szeretnének.

Néhány héttel ezelőtt a székelyföldi Marosfőn a bukaresti kormány nyári szabadegyetemet szervezett. Fő témája: Az összrománság és az európai integráció. Egyik eszmecserén Dan Dungaciu, a Bukaresti Egyetem tanára többek között ezt mondotta: "Az 1990-es évek elején sokkolt Antall József kijelentése, miszerint ő 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát. De egy lényegi megfogalmazás volt, mert attól a pillanattól az egész külhoni magyarság Budapest felé fordította a tekintetét. Noha a megfogalmazás önmagában nem sért senkit, mi elképzelhetetlennek tartjuk azt, hogy egy román miniszterelnök ilyet mondjon az összrománsággal kapcsolatban. Pedig egy fontos jelzés lenne, ösztönzően hatna, azt a benyomást keltené, hogy létezik terv a román identitás megőrzésére."

A szocialista-kommunista diktatúra idején tabu volt a határon túli románok létezése. Összlétszámukra utaló adatok csak 1990 után jelentek meg a román sajtóban, tanulmánykötetekben. Többféle forrásanyag szerint a külhoni románok lélekszáma 10-15 millió. Ide számítják a Nyugatra kivándoroltakat és utódaikat, az ideiglenesen külföldön tartózkodókat, az egykori román fennhatóságú területeken élőket, valamint azokat a románokat, akik (ők vagy őseik) történelmi területeken élnek.

A 10-15 milliós lélekszám mindenképpen túlzás. A környező államok népszámlálási adatai szerint a végösszeg csak töredéke a 10-15 milliónak. A testvérállamként emlegetett Moldovai Köztársaságban a 4,5 millió fős lakosság kétharmadát számítják románnak, csakhogy ők otthon hivatalosan moldovánok (moldovaiak). Nemrég jelent meg egy moldovai-román szótár, amely megütközést keltett Romániában és a Pruton túli román érzelműek körében.

Vadászok
A román és a magyar miniszterelnök vasárnap közös vadászatot tartott a hortobágyi halastavaknál. Nastase román kormányfő a magyar miniszterelnök meghívására érkezett az eseményre. A hét végi programról előbb csak a román fél számolt be, majd a sajtó érdeklődésére a magyar kormányszóvivő is megerősítette a hírt. A vadászaton több magyar kormánytag, politikus és bankár vett részt. Lapértesülés szerint mintegy kétezer tenyésztett tőkésrécét - közel ötmillió forint értékben - ejtettek a vadászok. A magyar kormányszóvivő elmondotta: a két miniszterelnök, aki magánemberként is jó viszonyt ápol, vasárnap magánprogramon találkozott. Szeptember elején Medgyessy Péter hivatalos látogatásra Romániába utazik, ahol aláírja a módosított magyar kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló magyar-román kétoldalú megállapodást.
Bukarestben magyar mintára, kormányszervként működik az összrománság hivatala, amely azt a reményt táplálja, hogy a huszonnegyedik órában még felébreszthető a szomszéd államok területén és övezetében élő románok, aromunok és vlachok önazonossági, nemzeti hovatartozási tudata - még megelőzhető a teljes beolvadásuk. Idén a külhoni románoknak szánt anyagi támogatások csaknem felét a Timok-völgyi (szerbia-montenegrói és bulgáriai) román, aromun és vlach közösségeknek szánják. A korábbi években is létező, ám eléggé szerény pénzalapokkal gazdálkodó bukaresti támogatási rendszer főleg négy összefüggő programra összpontosít: iskola, anyanyelvápolás, kultúra, egyház. Az összrománok kormányzati hivatala csaknem 600 etnikai alapú kulturális szövetséggel ápol kapcsolatot több országban. A Moldovai Köztársasággal, a moldovaiakkal viszont szorosabb kapcsolatot tart Románia, így a támogatások és kedvezmények is tágabb körűek. Például Bukarest, pontosabban a román külügyminisztérium fedezte a Pruton túliak költségeit, amikor - 2001 nyarától - útlevelet kellett váltaniuk, ha Romániába utaztak. A két állam között kedvezményesek a postai és távközlési díjszabások is. Románia rengeteg könyvet és tankönyvet szállított az ukrajnai (Észak-Bukovina) és moldovai (Besszarábia) románoknak.

A bevallottan magyar mintára készülő román kedvezménytörvény terve még csak elvileg létezik, egyelőre nem esett szó "románigazolványok" kibocsátásáról. Noha igaz, több százezer, Pruton túli román - hivatalosan moldován - már évek óta rendelkezik román állampolgársági igazolvánnyal, amely felruházza őket azokkal a jogokkal, amelyekkel Románia állampolgárai rendelkeznek. Néhány hónapja az igazolvány gyakorlatilag moldovai-román kettős állampolgárságot jelent. Amikor a moldovai hatóságok drasztikusan korlátozni kezdték a Bukarestből érkező oktatási támogatásokat, a román tanügy-minisztérium egyik tisztségviselője közölte, hogy ellenlépésként készek személyre szólóan is folyósítani az ösztöndíjakat azoknak a fiataloknak, akik Romániában óhajtanak tanulni.

Bukarestben tervezik a külhoni románok konzultatív tanácsának a megalakítását is. Ez úgy működne, mint a Magyar Állandó Értekezlet. Jelmondata: román-román szolidaritás. Az is a magyarokra, pontosabban a Fidesz és az MDF politikusaira emlékeztető megfogalmazás, hogy az állam határai nem esnek egybe a nemzet határaival. A Duna tévé példáját emlegetik, amikor a külhoni - főleg Timok-völgyi - románok számára szeretnének tévécsatornát létrehozni, vagy a meglévőket felerősíteni, szórásukat kiterjeszteni. A román diaszpórának 10 ezer példányszámban megjelenő hetilapja van.

Nem meglepő, hogy a Nastase-kormány jó irányú pálfordulását, az összmagyar példa követését a román belpolitikai ellenfelek kampányfogásnak minősítik, hiszen választási év következik Romániában. Valószínű, hogy a következő 12-14 hónapban politikai viták és polémiák témája lesz a román státustörvény terve. Semleges politikai elemzők szerint azonban el kell ismerni, hogy Bukarest az európai integráció szemszögéből kezdte kezelni a külhoni románok ügyét. Egyre nyíltabban beszélnek például arról is, hogy a majdani Európai Unióban, európai jóváhagyással elképzelhető a Prut menti két testvérállam egyesülése, újbóli egymásra találása. Egyelőre azonban borúlátást kelt a Moldovai Köztársaság föderalizálására irányuló kezdeményezés, aminek Bukarest nem örül.

Adrian Nastase a határon túli románok képviselőinek jelenlétében, a Gyere haza vakációzni! elnevezésű tengerparti rendezvényen beszélt a román státustörvény ötletéről, emiatt komolynak tűnik a szándék. A tervnek azonban már csírájában is van egy különlegessége. Akadnak román nacionalisták és ultranacionalisták, akik szerint a kedvezménytörvényt alkalmazni kellene a székelyföldi románok számára is, mert ugyanúgy veszélyezteti őket a beolvadás, mint a Timok-völgyieket. Az ellenérv az, hogy megalázó lenne a románoknak kisebbségi jogokat szavatolni a saját országukban.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.