Macron ereje

/ 2017.05.17., szerda 15:37 /

Emmanuel Macron az első francia elnök Charles de Gaulle óta, aki országát abban a tudatban vezetheti, hogy az Európai Unió legerősebb tagját képviseli. Macron elnöksége alatt Nagy-Britannia – az örök egyenjogú versenytárs – előreláthatólag el fogja hagyni az EU-t. Így Franciaország lesz az egyetlen tagállam, mely vétójoggal rendelkezik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és elismerten atomfegyvert birtokol.

Aki az Európai Uniót elsősorban gazdasági mutatók szerint ítéli meg, nem méri fel, hogy mennyivel nagyobb kiváltság a globális politikában a vétójog és az atombomba, mint az, vajon az ország adósságállománya megfelel-e a maastrichti rendszernek. Georges Pompidou elnök, De Gaulle utódja még ki volt téve a társországok nyomásának, hogy végre engedje meg az angolok felvételét az Európai Közösségbe. Macronnak nem kell attól félnie, hogy a társak olyasmire kényszerítsék, amit ő nem tart Franciaország nemzeti érdekének.

A német média nem szívesen tekint nagy nyugati szomszédunkra az atomfegyver és a vétójog szemszögéből. A nukleáris fegyverrel nem rendelkező berlini politika sem emlegeti azt a rangkülönbséget, mely a nemzetközi jogban egyenrangú államok között mégis tagadhatatlan. Aki az Egyesült Államok, Kína és Oroszország mellett keres katonai nagyhatalmat a földtekén, az európai földrészen Britannián kívül Franciaországra fog gondolni, nem Németországra.

Ennek alkotmányjogi okai is vannak. A német kancellár ereje a mögötte álló sokszínű parlamenti koalíciótól is függ. A Bundeswehr, a hadsereg bevetése nem a kancellár joga, a parlamenti többség dönt erről. A francia elnök külpolitikai döntési hatalma a kormányzati rendszeren belül sokkal erősebb. A német kancellár cselekvési területe a Bundestag és a választók meggyőződése szerint elsősorban az Európai Unióval azonos. Nincs önálló német politika az Egyesült Államokkal vagy Oroszországgal szemben, önálló francia politika sokkal inkább elképzelhető – persze nem korlátok nélkül.

Macron mindennek tudatában van. És annak is, hogy az Európai Unió egyetlen menetirányt ismer: előre. Az elnök visszafelé nem mehet, erre kapott majdnem kétharmados többséget. A választási rendszer gondoskodik arról, hogy a Nemzetgyűlésben sem lesznek többségben a fékező vagy az irányt megfordító erők.

Megállni már csak azért sem lehet, mert az egy 39 éves vezetőt nem elégítene ki. Macron tehát az európai integráció elmélyítésére és felgyorsítására teszi a tétet. Legfontosabb tervei (egy francia elnök csak kifelé ajánl, befelé tervez és dönt) látszólag az eurózónára korlátozódnak, de az egész unióra hatással lesznek. Ha 17 vagy 18 államot „közös” pénzügyminiszter koordinálna, akkor a zónán kívüli, gazdaságilag jóval gyengébb EU-tagországok sem tudnának erre fittyet hányni. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter és lelki társai teljes bevetéssel védekeznek az eurókötvény bevezetése ellen, mondván, az országok adósságállományát nem szabad összemosni. Pedig egyelőre nem a régi adósság összegéről volna szó, hanem az új hitelek előnyösebb közös felvételéről a globális pénzpiacon. Ha a kamatok megint emelkedni fognak, akkor a jobb átlagkamat elérése nemcsak közösségi, de a tagállamok nemzeti érdeke is lesz. (Hogy egyik társ se használja érdemtelenül ki a másikat, arról az Európai Bizottság hivatott gondoskodni.)

Macronnal szemben Angela Merkel és Orbán Viktor egyaránt gondban van. Ha az új kolléga ugyanolyan erőteljes vezető akar lenni, mint amilyenek ők, akkor Macron számára nem lesz elegendő, hogy Franciaországot csupán belsőleg erősítse. A francia erőfölényt be fogja vetni Európa központosítására is, mégpedig a saját, nem pedig a német kancellár vagy a magyar kormányfő elképzelései szerint.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.