Magyar minta, más kivitel

, , , / 2004.02.06., péntek 08:20 /

A környező országok tanultak hazánktól. A szomszédos államok is bevezettek kedvezménytörvényeket, bár egyik sem olyan átfogó, mint a magyar polgári kormány által elfogadtatott státustörvény. A magyar ötletet, ha burkoltan is, de mindegyik példának tekinti.

Fotó: MTI
Szentmise a magyarországi román ortodox egyház székhelyén, a gyulai Szent Miklós-katedrálisban

Bukarestben hamarosan közzéteszik a magyar ötlet alapján készülő, de a hazai státustörvényre bizonyosan csak elvben hasonlító román kedvezménytörvény tervezetét. A végrehajtást és alkalmazást a kormányfőtitkárság keretén belül működő - mondhatni ugyancsak magyar mintára létesült - határon túli románok hivatala irányítja. Noha a pontos megnevezés az összrománságra utal, a támogatási rendszer majdnem teljes egészében a szomszédos és környező országok területén élő románok támogatását célozza. Románigazolványok kibocsátása egyáltalán nem valószínű, de a Moldovai Köztársaságban élő románok számára már régóta betölti ezt a szerepet, és sok előnnyel jár a kettős állampolgárságot igazoló okmány vagy a román útlevél.

A román kedvezménytörvény elkészítésével párhuzamosan Bukarest diplomáciai úton azon fáradozik, hogy a balkáni államok is hivatalosan ismerjék el nemzeti kisebbségként a területükön élő román közösségeket. A készülő román jogszabály a szomszédos - például Magyarország - és környező - mint Albánia - államokban élő románok nemzeti identitásának megőrzését kívánja segíteni, négy fő programcsomag révén: kultúra- és hagyományápolás, anyanyelvű oktatás, sajtó, egyház.

Sajátos a Moldovai Köztársaságban élő románok helyzete, illetve kapcsolatuk az anyaországgal. A "román testvérállamnak" nyújtott hivatalos és nem hivatalos támogatási rendszer többsíkú, és messze túllépi a kedvezménytörvény kereteit. Bukarest nem kér autonómiát a környező országokban élő román közösségek számára, de óhajtja a parlamenti és önkormányzati képviseletüket. A moldovai Besszarábia és az ukrajnai Észak-Bukovina kapcsán sok közíró és politikus eléggé gyakran használja - nem hivatalosan - az újraegyesítés vagy visszacsatolás fogalmát, mint az említett területeken élő románság sorsának eszményi megoldását, a támogatási rendszer igazi alternatíváját.

A külhoni románok hivatala csaknem 600 román etnikai szövetséggel tart kapcsolatot a világ számos országában. A leendő kedvezménytörvény révén intézményesítik a határon túli románok támogatását, de látványos fordulatra és teljes áttekinthetőségre nem lehet számítani. Hiszen örökös titkolózás övezi páldául a Székelyföldön tíz évvel ezelőtt létrehozott és különleges státussal rendelkező ortodox püspökség állami támogatását is.

Szlovák igyekezet

Január közepén a pozsonyi kormányzat besorolta idei törvényalkotó tervébe a határon túli szlovákokkal kapcsolatos állami politikáról szóló törvény jóváhagyását. Az új jogszabályra azért van szükség, mert a hatályos szlovák státustörvény nem felel meg sem az uniós elveknek, sem a határon túli szlovákok igényeinek, s nagyon nehéz lenne toldozgatásokkal elfogadhatóvá tenni. Egyúttal megszűnnének a szlovákigazolványok is, amelyekből eddig valamivel több mint tízezret adtak ki. Az új törvénytervezetet február folyamán a kormányban, majd a parlamentben - tisztségéből adódóan - Csáky Pál miniszterelnök-helyettesnek kell előterjesztenie. Csáky nem tart attól, hogy bizonyos politikai erők ezt a személye elleni támadásokra fogják felhasználni.

Claude Baláz, a határon túli szlovákokkal foglalkozó kormánybiztos indította el pár hete az 1997-ben elfogadott szlovák státustörvény megváltoztatásának folyamatát, azzal érvelve, hogy "néhány rendelkezése összeegyeztethetetlen az uniós értékrenddel, elsősorban a bárminemű etnikai megkülönböztetést tiltó elvvel". Példaként említette, hogy a szlovákigazolvány-tulajdonosok térítésmentesen válthatják ki a munkavállalási engedélyt, holott a többi külföldinek ezért fizetnie kell. Január elsején a SITA hírügynökségnek kifejtette: jelenleg körülbelül 2,5 millió határon túli szlovákot tartanak nyilván, azokkal együtt, akik szlovák állampolgárként tartósan külföldön élnek. 2003-ban mintegy tízezren költöztek Szlovákiából külföldre, s a májusi uniós csatlakozás után ez a szám várhatóan nőni fog. A szlovák kormánynak velük is törődnie kell, ezért tartja szükségesnek az új, állami politikát rögzítő törvényt. Baláz szerint ennek rendelkeznie kell egy olyan központi hivatal létrehozásáról is, mint a budapesti Határon Túli Magyarok Hivatala, mert jelenleg eléggé szétaprózott a határon túli szlovákok támogatása. Példaként említette azt is, hogy míg Magyarország tavaly mintegy nyolcmilliárd forinttal támogatta a határon túli magyarokat, addig Szlovákia csak 5 millió koronát (30 millió forintot) fordított ilyen célra. Baláz szerint a pozsonyi kabinetnek ezt az összeget az első lépcsőben meg kellene tízszereznie. Bírálta azt a jelenlegi gyakorlatot is, amely szerint a szlovák állampolgárságért folyamodóknak 20 ezer koronás (120 ezer forintos) illetéket kell fizetniük, mert ez az Ukrajnából vagy a volt Jugoszláviából visszatelepülő szlovákok anyagi lehetőségeit meghaladja.

Vonakodó szerb tőkések

Szerbia és Montenegrónak csakúgy, mint jogelődjének, az egykori Jugoszláviának, nincs és nem is volt a státustörvényhez hasonló jogszabálya, de ez korántsem jelenti azt, hogy nem segítette a határain kívül élő szerbeket, még saját állampolgárai kárára is. Ez a folyamat a múlt évtized elején kezdődött, amikor Belgrád fegyverezte fel a szakadár horvátországi és boszniai szerbeket, abban a reményben, hogy sikerül létrehozni Nagy-Szerbiát. Mint tudjuk, a próbálkozás teljes kudarcot vallott. A háborúban viszont Szerbia annyira tönkrement, hogy a mai napig nem tudott talpra állni. Ebben része lehet annak is, hogy egészen a közelmúltig a Boszniai Szerb Köztársaság tisztjei Belgrádból kapták a fizetést.

A belgrádi gondoskodás azonban nem ért véget a háborúk elvesztésével, mivel azok, akik Boszniából, illetve Horvátországból Szerbiába érkeztek, minden különösebb probléma nélkül megkaphatták az itteni álampolgárságot, és az erről szóló törvényt még csak nem is Milosevics, hanem az őt leváltó, magát demokratikusnak nevező hatalom hozta meg. Ugyanebben az időszakban született meg a kettős állampolgárságról szóló kétoldalú megállapodás Bosznia-Hercegovinával. A szomszédos országokban, így a Magyarországon élő szerbek is, folyamatosan számíthatnak a belgrádi tankönyvekre.

Az utóbbi években a koszovói szerbek felé irányul az anyaország figyelme. Az immár egy hónapja tartó kormányalakítási huzavona után is sokat emlegetik Koszovót és a szórványt, és az elképzelések szerint külön-külön minisztériumot hoznak létre mindkét területre. Egyébként Szerbiának a két mostani hágai fogoly, Milosevics és Seselj országlása idején már volt a Szerbián kívül élő szerbekkel foglalkozó minisztériuma.

Belgrádot egyébként leginkább a saját nyomora akadályozza abban, hogy segítse a határain kívül maradt honfitársait, ezért nem véletlen, hogy az utóbbi időben éppen egy ellentétes irányú nézet vált felkapottá, nevezetesen az, hogy a Szerbiában befektetők közé hogyan lehet odacsalogatni a külföldön élő szerbeket, akik különböző becslések szerint 25-50 milliárd dollárnyi tőkével rendelkeznek. Ennek előmozdítására már létre is hozták a Máérthez hasonló testületet, az anyaország és a szerb diaszpóra tanácsát, csak az ötlet belgrádi hordozói megfeledkeztek arról, hogy a tőkét nem a hazafiasság, hanem elsősorban a biztonság befolyásolja, és ebből Szerbiában egyelőre nagy hiány mutatkozik.

Ukrajnában némileg fordított a helyzet, mint a Magyarországgal határos többi államban.

Útkeresés Kijevben

Eddig csak jobbára arról szóltak a hírek, hogy a világ különböző tájaira elszármazott ukrán anyanyelvű személyek közösségei hogyan támogatják Ukrajnába küldött pénzekkel az ortodox egyházi épületek létesítését, itt élő földijeik könyveinek kiadását, illetve az ukrán szellemi értékek mentését.

Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, az ukrán parlament emberi jogokkal, kisebbségekkel és a nemzetiségek kérdéseivel foglalkozó bizottságának titkára kérdésünkre elmondta: a parlament elfogadta ugyan a külföldi ukránokról szóló törvényt, amely kedvezményeket biztosítana az Ukrajnába beutazni kívánó ukrán nemzetiségű, külföldön élő polgároknak, ám Leonyid Kucsma elnök, élve vétójogával, átdolgozásra visszautalta azt a törvényalkotókhoz.

A 2003., illetve a 2004. évi állami költségvetésben elkülönítettek ugyan bizonyos összeget a kisebbségek, illetve az ukrán diaszpóra támogatására, ám sajnos a cikkelyt egyazon paragrafus alatt fogadták el, így igazából nem derül ki, milyen támogatás illeti meg az Ukrajnában élő más nemzetiségű kisebbségeket, illetve a diaszpóra, azaz az ország határain kívül működő ukránok közösségeit (a 2004. évi költségvetésben a fent említtett célokra 3 millió 123 ezer hrivnyát különítettek el (1 hrivnya = 44 forint). A parlamenti képviselő maga is benyújtott egy törvényjavaslatot, amelyben kezdeményezte, hogy az adott támogatási kereten belül tegyenek különbséget az Ukrajnában kisebbségben élő nemzetiségek, illetve a határokon túl lévő ukrán közösségek között.

A 2004. évi költségvetési törvényben még két cikkely foglalkozik a nemzetiségek, illetve a diaszpóra támogatásával. A művelődési minisztérium a nemzeti kisebbségek támogatására 1,5 millió, a diaszpórával való kapcsolattartásra 144 ezer hrivnyát különített el. A pénzügyminisztérium egymillió hrivnyát irányoz elő az európai és kisebbségi nyelvek európai chartája álláspontjainak ukrajnai végrehajtására.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.