Magyar néptáncosok az Adria-parton: székek repültek a színpad felé
A hágai Nemzetközi Törvényszék hiába ítélte súlyos börtönbüntetésre a délszláv konfliktus idején háborús bűnöket elkövetőket, az etnikai közösségek saját brutalitásukat hőstettnek, a velük szembeni atrocitásokat pedig sérelemnek tekintik. Részletes háttér a Heti Válasz karácsonyi dupla számában.
Az Adria-partra látogató Pest megyei néptáncegyüttes repertoárja egy részének bemutatásával akart kedveskedni a környékbeli horvát településeknek. Fellépésének végén szerb táncba kezdett, mire szitokszavak és székek repültek a színpad felé. A következő percek a horvát–szerb szembenállásról szóltak. Szerencsére a nézők között két-három szolgálaton kívüli rendőr is volt, akik a nagyobb baj elkerülése érdekében buszukhoz kísérték a magyarokat.
Pedig az 1995-ben amerikai és európai uniós nyomásra kikényszerített délszláv békének éppen az volt az egyik célja, hogy csituljanak a szenvedélyek a volt Jugoszlávia területén. Ezért hozták létre a hágai Nemzetközi Bíróságot, hogy a túlélő áldozatok és a meggyilkoltak hozzátartozói lelki békét nyerjenek. Klaus Kinkel volt német külügyminiszter 1993-ban javasolta, hogy a II világháború után a náci Németország vezetőinek felelősségre vonására hivatott nürnbergi bíróság mintájára az ENSZ Biztonsági Tanácsa állítsa fel a törvényszéket. A testületnek idén december végén lejár a felhatalmazása, az elmúlt 25 évben 161 esetet tárgyalt, de csak 89 ügyben marasztalta el a vádlottakat.
 |
Részletes háttér a december 21-i Heti Válaszban. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is kapható.
