MAGYAROK A KÜSZÖBÖN

/ 2004.11.25., csütörtök 17:22 /

Sikerül-e megőriznie parlamenti többségét a hatalmon levő posztkommunista Szociáldemokrata Pártnak? - ez az egyik tétje a november 28-i romániai választásoknak. A másik az, hogy lesz-e egyáltalán parlamenti képviselete a romániai magyarságnak.

A közvélemény-kutatások szerint az általános választások előtt néhány nappal a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Román Humanista Párt (PUR) alkotta baloldali tömörülés alig 3-4 százalékkal vezet a jobbközép irányzatú Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) szövetsége (Demokrata Szövetség) előtt. A felmérések szerint jelenleg 41-38 százalék az arány a két tábor között. A harmadik helyen az antiszemita, szélsőséges nacionalista múltjáról ismert Nagy-Románia Párt (PNM) áll 11-14 százalékkal. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) komoly küzdelmet folytat, hogy elérje a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. Az előrejelzések szerint más párt vagy szövetség nem lesz tagja az új román törvényhozásnak. Elgondolkoztató azonban, hogy a megkérdezettek 25-30 százaléka nem válaszolt a kérdezőbiztosoknak, vagy azt mondta, hogy még nem határozott arról, melyik pártra adja le majd a voksát. A "rejtőzködő szavazók" dönthetik majd el, hogy melyik párt nyeri meg a választásokat.

A romániai magyarok az úgynevezett szocializmus bukása óta először indulnak megosztva a politikai erőpróbán. A hatóságok formai okokra hivatkozva megakadályozták ugyanis, hogy az erdélyi Magyar Polgári Szövetség önálló képviselőjelölteket állítson. Ezért a polgáriak jó néhány jelöltje a Népi Cselekvés listáján indul, amelynek vezetője Emil Constantinescu volt államfő (1996-2000). Az RMDSZ ugyan felajánlotta az MPSZ-nek a közös előválasztásokon való részvételt, de a tényleges választásokon már csak az ő színeiben indulhattak volna a győztesek. Nem vitatható, hogy a jelenlegi helyzet gyengíti az RMDSZ és általában a magyarok esélyeit. Talán éppen ennek köszönhető, hogy néhány MPSZ-közeli politikus élt a Markó Béláék által felkínált lehetőséggel, és elindul az RMDSZ listáján. Nem biztató előjel, hogy a Népi Cselekvésnek többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült egyesítenie a parlamenten kívüli kereszténydemokrata és jobboldali erőket. Így kicsi a valószínűsége, hogy bekerül az új román törvényhozásba, de ha mégis sikerülne, akkor a magyarság képviselői két külön frakcióban helyezkednének el.

A román politológusok és szakírók úgy vélik, hogy az 1990 utáni időszak legkülönlegesebb helyzete állhat elő a mostani választások után. Valószínűnek látszik ugyanis, hogy sem a baloldali tömörülés, sem a jobbközép szövetség nem tud majd kormányt alakítani, mert egyikük sem szerzi meg a törvényhozási helyek több mint ötven százalékát.

Mindkettő számít az RMDSZ-re (ha bejut). Így elképzelhető, hogy a magyar szövetség akár kulcspozícióba is kerülhet az új parlamentben. A kormányzó szocialisták már közölték, hogy ha megnyerik a választásokat, de nem jutnak az 50 százalék fölé, akkor együttműködnének a másik nagy tömörüléssel, tehát a jobbközép erőkkel. Hozzátették: ha nem is pártszinten, egyénileg megpróbálják meggyőzni a képviselőket. A román belpolitikára 1990 óta jellemző a pártok közötti vándorlás.

A Nagy-Románia Párttal való szövetséget ugyan "mérgezett koalíciónak" nevezi a román sajtó, de némelyik szocialista tisztségviselő már egyértelműen utalt arra: ha az ország belpolitikai és európai uniós csatlakozási érdekei megkívánják, bármilyen alkura készek. Szerintük ebben benne foglaltatik a szélsőségesekkel vagy a magyarokkal való kormánykoalíció lehetősége is. Az első változatot valószínűsíti az a tény, hogy mind a szocialisták, mind a szélsőséges nacionalisták amerikai és izraeli kampányszakértőket fogadtak, és kölcsönös "megnemtámadási" szerződéseket kötöttek. A jobbközép szövetséget és jelöltjeit viszont mindketten hevesen támadják.

Az új államfő megbízása öt évre szól majd, így utoljára fordul elő, hogy az elnökválasztás első fordulójának és az általános választásoknak ugyanaz az időpontja. Ion Iliescu, a szocialisták jelenlegi államfője egy célzatosan megalkotott, egyetlen alkalomra szóló választási jogszabálynak köszönhetően "független jelöltként" indul pártjának szenátusi jelölőlistáján. Ez kiváló lehetőség és jó ürügy számára, hogy nyíltan és aktívan segítse saját pártjának elnökét, Adrian Nastasét az államfő-választási kampányban. Egyértelmű, hogy a 12 államfőjelölt közül csak Adrian Nastasénak és a jobbközép beállítottságú Traian Basescunak - jelenleg Bukarest főpolgármestere - van esélye, hogy a második fordulóba jusson. E pártokkal körülbelül azonos szavazati arányra számíthat Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt és Markó Béla, az RMDSZ államfőjelöltje. Markó Bélának, bár esélytelen arra, hogy bejusson az államfőválasztás második fordulójába, a kampány lehetőséget ad, hogy ismertesse a szövetség álláspontját. Az általa összegyűjtött voksok politikai alku tárgyai lehetnek a második forduló előtt. A romániai magyarok egy része felrója Markónak, hogy nem tudott megegyezni az RMDSZ és az MPSZ. Ugyanakkor integráló szerepet tölt be azzal, hogy következetesen kiáll a határon túli magyarok kettős állampolgárságáért.

A mostani román választási kampány sem szűkölködik az etikailag megkérdőjelezhető módszerekben. A Szocialista Internacionálé vezetői nyíltan támogatásukról biztosították a román baloldalt és államfőjelöltjét. A román Szociáldemokrata Párt Adrian Nastasét támogató nyilatkozatot kért és kapott Günter Verheugentől, az Európai Unió bővítési biztosától. Az EU-tisztségviselő reményét fejezte ki, hogy közvetlenül a választások előtt lezárható lesz Románia EU-csatlakozási tárgyalása. Etikailag erősen vitatható, hogy Ion Iliescu államfő, akinek az egész országot kellene képviselnie, pártpolitikai színekben vett részt a kampányban, és választási gyűléseken együtt mutatkozott Adrian Nastaséval.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.