Menekülés a blama elől

/ 2017.11.29., szerda 18:57 /

Az elszigetelődés sikere nem a tervezőtől, hanem a külső nyomástól függ.

Ezt a leckét tanulja most Martin Schulz, a német szociáldemokrata párt (SPD) elnöke. Még a parlamenti választás estéjén falat húzott maga és Angela Merkel kancellár, saját pártja és a CDU–CSU közé – nehogy az SPD-t még egyszer bevonják egy közös kormányzásba. Ami a választási kudarc után bölcs önvédelemnek látszott, arról most kiderült, hogy önveszélyeztetés. A közvélemény nagy része, de elsősorban Frank-Walter Steinmeier államfő kifogásolja, hogy Schulz még akkor is elzárkózott a kormányzás felelősségétől, amikor Merkel törekvése egy fekete-sárga-zöld koalíció összehozására – a liberális FDP távozása miatt – sikertelen maradt.

Az alkotmány biztosítja, hogy Németországnak működő kormánya legyen akkor is, ha ügyvezetőnek hívják, és nem bírja a parlament többségének bizalmát. A „Jamaica-koalíció” kudarca után a sajtóban és a lihegő politikai körökben gyorsan előkerült az „új választás következik” jelszava. Az SPD álláspontját, az FDP megfutamodását, de az AfD minősíthetetlenségeit is tekintetbe véve nem láttak lehetőséget egy parlamenti többséggel rendelkező kormány létrehozására.

Az alkotmány azonban nagyobb akadályokat gördít az új választások elé, mint ahogy még sok képviselő is elképzelte volna. Az alkotmányozók hetven éve lehetetlenné akarták tenni, hogy egy többségi döntésre képtelen parlament sorozatos választásokba sodorja az országot. A parlament bármilyen nehézség ellenére sem oszlathatja fel magát. A megválasztott kancellár hivatalban marad, ameddig a T. Ház többsége nem választott utódot. A törvényhozás még civakodással és széthúzással sem rázhatja le a kormányfőt, csak a többség összefogásával. A harmadik nekifutásnál a képviselők kisebbsége is megválaszthat valakit kancellárnak, de az államfő dönt megfellebbezhetetlenül arról, hogy az illetőt kinevezi-e. A valóságban a helyzet még bonyolultabb lehet. Mindenkinek joga van egy választott tisztségből visszalépni. Ha Merkel az újabb választás kiírásához szükséges háromszori blama elől lemondásba menekülne – és elutasítaná az államfő kérését, hogy ideiglenesen hivatalban maradjon –, akkor Németország a világ színe előtt cselekvőképtelennek tűnne.

Egy keservesen kikényszerített új voksolás talán ugyanilyen vagy még zavarosabb számbeli viszonyokat eredményezne. A liberális frakció félelme (négyéves szünet után egy többpárti koalícióban nem tudna helytállni) meghiúsított minden lehetőséget arra, hogy Merkel első kudarca után Schulz egyáltalán elkezdjen álmodozni arról, hogy ő lehetne egy új szövetség feje.

Ezért már csak az a forgatókönyv lehetséges, mely közvetlenül a választás után íródott: miután Merkel egyszer látványosan sikertelen maradt, nem lesz szégyen, ha az SPD végül mégis a CDU–CSU-val szövetkezik. Ha a pártokon belüli véleményklíma és a közhangulat megengedi, akkor Schulz vagy utódja arra törekedhet, hogy a zöldek – bár szám szerint nem volna szükség rájuk – szintén részt vegyenek az új kormányban Merkel kancellársága alatt. Egy ilyen négyes koalíció lényegében különbözne a régi hármastól, és az SPD elhitethetné, hogy nem árulta el elsietett ígéretét.

A négy éven belül várható feladatok is már elég nagyok ahhoz, hogy a kormány minél szélesebb alapon álljon. A bevándorlási kérdés épp olyan vitatott, mint az Európai Unió továbbfejlesztése. Merkel lecserélése ugyanolyan időszerűtlen lenne, mint ahogy 1989 nyarán a Helmut Kohl leváltására irányuló törekvés az volt. Akkor legalább szóban volt egy ellenjelölt, ma még az sincs nyíltan. Annak idején az NDK-menekültek kiengedésének bejelentésével a magyar politika erősítette meg Kohl pozícióját és biztosította, hogy nem egy újonc került szembe a szovjet Gorbacsovval, a francia Mitterrand-nal és az angol Thatcherrel. A kínai és a török kormányfővel akkor még nem is kellett számolni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.