Merkel satuban

/ 2018.05.28., hétfő 18:00 /

Németországnak nincsenek ellenfelei – elég, hogy barátai vannak. Angela Merkelnek nincsenek vetélytársai – elég, hogy szövetségesei vannak.

Milyen áttekinthető és nyugodt lehetett volna negyedik kancellársága; kiaknázhatta volna nemzetközi tekintélyét, kormányzati tapasztalatát és országának gazdasági erejét. Az adóbevételek ömlenek, a munkában állók száma növekszik, az elmúlt évek sikerei gyümölcsöznek. A most 63 esztendős Merkel fölényesen tervezhetné nyugalomba vonulását, vagy elodázhatná, ha kedve tartja, a 70. születésnapja körülre.

Ha nem volna az Egyesült Államoknak olyan idős elnöke, aki mindent megtesz azért, hogy akkor is emlékezzenek rá, ha csak egy választási ciklust tudna betölteni. És ha Franciaországnak nem volna olyan fiatal elnöke, aki mindent megtesz azért, hogy országa a második világháborúban szerzett rangját éreztesse Németországgal és annak nagyasszonyával. És ha Oroszország államfője nem volna jobb viszonyban Merkel elődjével, mint vele. És ha Törökországot jelenleg nem olyasvalaki uralná, aki bosszúból a remélt, de el nem nyert európai uniós tagságért szabad mozgást engedett az embercsempészeknek. És ha – nem utolsósorban – Izraelben nem olyan kormányfő parancsolna, aki semmibe veszi az európaiak ajánlatát egy országával egyenjogú palesztin állam létrehozására.

Mindezen válságokként megélt jelenségeknek német összetevője is van, és mind kapcsolódik Merkelhez. A kancellár úgy gratulált Donald Trumpnak választási győzelméhez, hogy alapfokon oktatta ki őt demokráciából. Most az amerikai elnök az iráni atomegyezmény felmondásával felsőfokon oktatja ki az európaiakat – elsősorban az exportbajnok Németországot – a világpolitikából. A kancellár gazdasági minisztere tanácstalan, a német gépipar pedig az iráni álmok és az amerikai retorziók rémálma között hánykolódik.

A német gazdasági erő a francia elnököt is orron találta. Ő azt tanulta a görög példából: Berlint nem kérni, hanem kényszeríteni kell arra, hogy nagy pénzeket tegyen a közösbe. Emmanuel Macronnak sokkal több ideje van, mint Merkelnek, ráadásul a francia választások alapján mindenki sejti, hogy a fiatal titán sikertelensége esetén Párizsban jó eséllyel olyan asszony jutna kormányra, aki nem adná fel Franciaország elittagságát. Marine Le Pen alatt sem az ENSZ-vétójog nem veszne el, sem francia atomfegyver nem semmisülne meg, de fütyülne az európai közösség szellemére.

Most már világos az is, hogy Merkelnek végig Vlagyimir Putyinnal kell tárgyalnia. Az orosz elnök pedig Gerhard Schröder volt kancellár segítségével véghez viteti az Északi Áramlat 2 tervét, melyet Amerika és Ukrajna is ellenez. A német kancellár satuban érezheti magát: a gyorsan elbúcsúztatott atomenergiát sok mindennel kell pótolni, például orosz gázzal. A Törökországgal szembeni politikáért is súlyos árat fizetett: a „privilegizált partnerséget” Merkel nem tudta sem megvalósítani, sem elfogadtatni az EU-val. Formailag még mindig Törökország teljes uniós tagsága a tárgyalások célja, és lehet, hogy a Erdogan elnök erőszakos rendszere utáni időben ezt a célt senki sem támadja meg.

De a török partokról indult – mert ott fel nem tartóztatott – migránsáradattal Erdogan felborította Merkel kormányzásának sikeres mérlegét, és mindez talán évtizedekre kihat a német, sőt az európai politikai társadalom átalakulására. A Sztambulnak fizetett milliárdok nem zárják ki, hogy az effajta zsarolás megismétlődik. Merkel és Németország helyzete a magyarokat is érinti. Orbán Viktor miniszterelnök eskütételi beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország a Berlin, Moszkva és Sztambul közti térben él. De Berlin nem hasonlítható az úgyszólván önrendelkezésű Moszkvához. Budapestet a nyugati szövetségi rendszerben ezer szál fűzi Berlinhez, de Berlint ugyanannyi Washingtonhoz és még több Párizshoz. A szuverenitás szónak lehet Orbán-féle, de Macron-féle értelmezése is. Erről egyezkedni kell.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.