Merkel vs. Schulz

/ 2017.03.01., szerda 17:38 /

Wolfgang Bosbach a CDU egyik legkedveltebb politikusa. Népszerűsége nem valamilyen miniszteri vagy egyéb kitüntető tisztségen alapul: szónoki képességei miatt hívják meg beszédeket tartani vagy interjúpartnernek.

Bosbach február 14-én, Valentin-napon a Frankfurt-közeli Kelkheimben azzal vette el Martin Schulz szociáldemokrata kancellárjelölt hetek óta tartó sikereinek élét, hogy kijelentette: ő jobban örül annak, ha az SPD februárban győzedelmeskedik, mint ha szeptemberben. Februárban az emberek csak közvélemény-kutatásoknál szavazhattak, szeptemberben viszont országos választások lesznek.

Bosbach szavai két dologról tanúskodnak. Egyrészt arról, hogy a CDU-ban sem tartják kizártnak Schulz győzelmét Angela Merkel ellenében. De arról is, hogy a kereszténydemokraták még reménykednek saját győzelmükben. Schulz napok alatt öt–nyolc, majd tíz ponttal növelte az SPD szavazótáborát, és három–öt ponttal csökkentette a CDU/CSU előnyét. A nagy kérdés, hogy ez mennyire lesz tartós. Az viszont már biztosnak tűnik, hogy ha ismét nagykoalíció alakulna, akkor nem egy hatalmas Merkel-párt lép majd szövetségre egy gyenge Schulz-párttal: két hasonlóan erős formáció állhat egymással szemben. Ha az SPD-nek nem sikerül szövetséget kötni a Balpárttal és a Zöldekkel, vagy pedig az utóbbiakkal és a feltámadt szabad demokratákkal (FDP), akkor Merkel megint rá lesz szorulva az SPD-re.

Schulz mostani sikerének két oka van: az egyik önmaga, a másik Merkel. A baloldali polgárok örülnek, hogy olyan ember vette át az SPD vezetését, aki eddig semmilyen belpolitikai döntésben nem volt mérv- vagy hangadó – tehát új lapot nyithat, főleg a szociálpolitikában. Már csak szakértők hivatkoznak arra, hogy Gerhard Schröder, az utolsó SPD-kancellár Agenda 2010 reformja helyes volt. De ha Németország 2009 óta tartó gazdasági fellendülését és világméretű exportsikereit az okozta, hogy a törvény hatására sok addig esélytelennek számító munkanélküli alacsony bér ellenében munkába állt, akkor miért a menedzserek kapnak egymillió eurónál is magasabb prémiumokat? Schulz két évtized után – mint pártelnök korában Oskar Lafontaine – személyében és programszerűen megint a munkásosztály szolidaritását ébresztgeti, ami minden szociáldemokratának és sok polgári gondolkodású embernek is szívügye. Ezenfelül ő a párt legeurópaibb tagja. Schulz az európai egyeztetések és döntések megtestesítője. Azok, akik a pártban, de azon kívül is csatlakoznak hozzá, egy elvileg szorosabb, persze lényegében „német akcentusú” Európa-politikát is helyeselnek.

Merkel ezzel szemben nem tud újat kínálni. Tizenkét éves kormányzás után már senki nem vár tőle nagy ötletet. Politikai jövője annál inkább tartogathat nem várt fordulatot. Az észak-rajna–vesztfáliai választások májusban már okozhatnak meglepetést, ha ott a CDU idén olyan sikertelen lesz, mint 12 évvel ezelőtt az SPD volt. 2005-ben a saját pártvezetése vonta meg Schröder kancellártól a bizalmat, aki erre kénytelen volt vállalni az előre hozott választásokat. Az akkori vereségből Schulz most levonja a tanulságot, a kancellársághoz előbb Észak-Rajna–Vesztfáliában nyerni kell, ezért akarja Schröder hagyatékát „kijavítani”.

Merkel eddig hallgatott belpolitikai és európai programjáról. Vélhetően elsődleges törekvése, hogy ne szenvedjen vereséget, és – ha kell – veretlenül távozzon. Ha a CDU nem tudja megnyerni a májusi tartományi választásokat, akkor valószínűtlen lesz őszi sikere is. Helmut Kohl 1998-ban kiállt egy többé-kevésbé kilátástalan választáson. Kérdés, Merkel hajlandó-e ilyen önfeláldozásra, hogy ezzel megkímélje utódját egy esetleges kezdeti vereségtől. Ha májusban 12 esztendei kimerítő munkájára (vagy orvosi tanácsra) hivatkozva visszavonulna, akkor valóban megint nyitva lesz a verseny Schulz és az új CDU-kancellárjelölt között. Ha viszont Schulz pártja nem tudja megnyerni a májusi választásokat, akkor Bosbach örülhet szeptemberben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.