Multikulti

/ 2010.03.04., csütörtök 14:32 /

A székelyföldi Kelemen Hunor Románia első magyar nemzetiségű művelődési minisztere. Páratlan lehetőség, hogy segítse honfitársait, kiemelten támogassa az erdélyi műemlékeket, de sok kényes helyzet is várhat rá.

Heil, Hunor! - ilyen címmel közölt jegyzetet egy internetes újságban Cristian Teodorescu író, publicista, amikor megtudta, hogy ki lesz Románia új művelődésügyi minisztere. A románok zömét nem zavarná, ha Klaus Johannis nagyszebeni szász polgármester lenne a kormányfő, de hogy egy magyar megnyergelje a román kultúrát, az már sok - írja, ám a hatásvadász cím és gondolatsor után meglepő fordulat következik. A szerző a hagyományápolás, a történelmi múlt tisztelete és a műveltség szempontjából is a románság bizonyos hányada fölé helyezi a magyarokat. Ezek után Kelement méltató sorok következnek, és a román író végül teljes bizalmát fejezi ki iránta. Nem tudná róla elképzelni például, hogy Erdélyt vissza akarná csatolni Magyarországhoz.

Román elismerés

Az írás jól összefoglalja a magyar miniszter jelölésével, kinevezésével szembeni román közhangulatot. A kezdeti sokkhatás dacára a többség elfogadta és a romániai normalitás jeleként értékelte a változást. Kelemen számára kedvező időszakban történt a kinevezés, mert néhány héttel korábban az RMDSZ államelnökjelöltje volt, és dolgozott már államtitkárként a román kultuszminisztériumban. Igaz, akadnak, akik attól tartanak, hogy az RMDSZ által követelt kulturális autonómia trójai falova lesz, szerintük nem szabadna a magyaroknak kiszolgáltatni ezt a "nemzeti tárcát", mások viszont Bölöni László - a nemzeti válogatott egykori játékosa, majd edzője - példaértékű romániai futballteljesítményét hozzák fel analógiaként.

A romániai és erdélyi magyarság körében is vegyes a fogadtatás. A radikális magyar értelmiség kirakatpolitikáról beszél: attól tartanak, hogy mindez csupán egy újabb ravasz román húzás része, mellyel a Nyugatnak szeretnének tetszelegni, még a nemzeti hiúságukat is feláldozva ezért. A magyarok többsége viszont úgy látja, a román kormány magyar művelődési minisztere sokat tehet övéiért, s olyasmikre figyelhet, amire egy román tárcavezető nem. Noha a minisztérium hatáskörei nem érintik a nemzeti kisebbségi ügyek egészét, a többi magyar miniszterrel, államtitkárral, főosztályvezetővel, kormánymegbízottal és állami intézményigazgatóval együtt az RMDSZ-nek rálátása lehet a kisebbségi jogvédelemre. A derűlátóbb magyarok elsősorban ebből remélik az RMDSZ kormányszerepének hozadékát, a radikálisok viszont a bársonyszékek vonzatát, a párt- és csoportérdekek kihasználását látják benne.

A hivatalból kötelező, kifejezetten román minisztériumi célok mellett tág lehetőség kínálkozik magyar érdekek érvényesülésére. Kelemen Hunor még a kinevezése előtt hangsúlyozta: számára elsődleges, hogy az országban tartsák tiszteletben a nyelvi és kulturális sokszínűséget. Kezdeményezte, hogy - az ortodox fatemplomokhoz hasonlóan - Erdély Árpád-kori templomait is vegyék fel a romániai műemlék-helyreállítási programba. Szorgalmazta a romániai kultúra digitális adattárának elkészítését, és kérte a műemlékvédelmi törvény módosítását, hogy több pénzt lehessen fordítani restaurálásokra. Romániában 33 ezer műemlék értékű épület és épületegyüttes van, jelentős hányaduk erdélyi magyar örökség, közülük sok siralmas állapotban. Idén azonban csak júniusig elég a felújításra szánt pénz. Kelemen Hunor javasolta továbbá, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú, illetve a zarándokhely kerüljön fel az UNESCO szellemi világörökség listájára.

Ortodoxokért erdő

Szívügye az erdélyi magyar filharmonikus zenekarok, színtársulatok támogatása, különösképpen a kolozsvári Állami Magyar Színház és az Állami Magyar Opera - utóbbi Európa egyetlen nemzetiségi operaháza. A legtöbb erdélyi magyar színtársulat pénzhiánnyal küszködik, és általános jelenség a művészek kivándorlása, külföldi munkavállalása. Pedig az erdélyi magyar színtársulatok legjobbjai nagy elismerésnek örvendenek a románság részéről is, a Román Színházi Szövetség évi díjazottjai között rendszeresen vannak magyar színészek és rendezők. Kelemen Hunor megvédené a művészeket a pénzügyi megszorításoktól, szerinte az alkotói jogdíjakat nem kellene külön megadóztatni.

A román kulturális és örökségvédelmi minisztérium az egyik legszegényebb költségvetéssel rendelkezik az Európai Unióban, és az EU-tagállamokon kívül sem sok országot tud megelőzni. Az utóbbi húsz évben a művelődési tárca költségvetése ritkán haladta meg a román GDP 0,2 százalékát, tavaly, tavalyelőtt körülbelül 170 millió euróból kellett gazdálkodni, és idén sem nő a keret. Az egy főre jutó kulturális költségvetési összeg 8-9 euró Romániában. Kelemen Hunor szorgalmazta a tárca költségvetésének megötszörözését, és erre ígéretet is kapott.

A magyar történelmi egyházak számára ugyanakkor nem jelent kifejezett előnyt a magyar tárcavezető. Amikor elterjedt a híre, hogy az RMDSZ jelölhet kultuszminisztert, a román ortodox egyház gyorsan lépett, és kérte, hogy a vallásügyi államtitkárság ne tartozzon a kulturális tárcához. A kérést könnyen jóváhagyta Emil Boc kijelölt kormányfő, mert az egyházak tíz éve is a miniszterelnöki hivatalhoz tartoztak. Az RMDSZ azonban kihasználta az alkuhelyzetet, és a vallásügyi államtitkárság "átengedéséért" cserébe kérte, hogy az erdőgazdálkodás kerüljön a környezetvédelmi minisztériumhoz, ahol Borbély László a tárcavezető. Ez azért stratégiai fontosságú, mert Erdélyben hatalmas erdőterületek vannak magyar önkormányzatok, közbirtokosságok, egyházak és magánszemélyek tulajdonában, s mindannyian jogvédelemre szorulnak az erőszakos erdőkitermelésekkel, falopásokkal és területvitákkal szemben.

Az ortodoxok kérésének tényleges okát csak találgatni lehet. Daniel pátriárka eleve kijelentette, hogy nem az új miniszter nemzetisége ellen van kifogása, de az ortodoxok nem szeretnék, ha más vallásfelekezetű politikus irányítaná az ortodox egyház világi ügyeit. A magyar radikálisok szerint az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az ortodoxok az erdélyi, székelyföldi terjeszkedés további lépéseinek meghiúsulásától tartottak, s nem szerették volna, ha magyar embernek van rálátása az ortodoxok - korábban titkos és féltitkos - állami támogatásaira. Az tény, hogy a székelyföldi ortodox püspökség létrehozása óta, 15-20 év alatt az ortodox egyház rengeteg ingatlant kapott az államtól. 1990-ben az ezer lakosra jutó ortodox templomok száma Székelyföldön volt a legkisebb, ma viszont a színtiszta román többségű megyék átlagát is meghaladja. Noha máshol is voltak építkezések az országban, az ortodox templomok száma Erdélyben évente százötvennel-kétszázzal gyarapodott.

Kinek állítanak szobrot?

Egy romániai magyar kulturális és örökségvédelmi miniszter számára bármikor adódhatnak kényes helyzetek. Előfordulhat, hogy például olyan román személyiség szobrának köztéri felállítására, avatására kérnek tőle engedélyt, aki a magyarság ellensége volt, vagy a románok körében is vitatott. Máris adódik egy ilyen helyzet Marosvásárhelyen, ahol az 1989. decemberi, temesvári forradalom véres megtorlásáért felelős Guşă tábornok emlékére terveznek szobrot. Kelemen Hunor kijelentette, hogy erre nem ad engedélyt. De történhet olyasmi is, hogy a románok által kifogásolt magyar érdekeltségű szoborállítás kérvényéről kell döntenie nemzettársai ellenében. Emellett számos más kényes helyzet adódhat - amint ez történt a bukaresti Magyar Kulturális Intézet új székházának avatóünnepségén. A magyar kormány tárcavezetőjének jelenlétében, a magyar nemzetiségű közönség gyűrűjében Kelemen románul mondta el köszöntő beszédét, amit tolmács fordított magyarra.

Minden bizonnyal hamarosan olyan kérvények is kerülnek az asztalára, amelyek elbírálásakor az erdélyi, székelyföldi dák-római kontinuitás régészeti kutatásaira szánt pénzalapokat és feltárási engedélyeket kell jóváhagynia. A román történelem és kultúrtörténet ismeretében azt sem lehet kizárni, hogy a személyét és tisztségét, illetve az őt jelölő RMDSZ-t elfogadni képtelen román nacionalisták olyan csapdákat állítanak, ami vízválasztó lehet egy alapjában véve nyitott, mérsékelt retorikájú, európai szellemiségű székely politikus számára.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.