valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

http://valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

Nagy-Kurdisztán mennyország?

/ 2017.10.04., szerda 16:14 /

Az iraki kurdok függetlenségi népszavazása után a nagyhatalmak attól félnek, hogy a szomszédos államokból kiszakadhat egy 30 milliós új ország. Ezért a német fegyverexport, az orosz bombázás és a török fenyegetőzés.

„A muszlim világ Izraeljét hozzuk most létre” – állítja Hero Ibrahim Ahmed. Az iraki kurd politikusnő úgy véli, olyan új állam születhet, amely bár 90 százalékban szunnita muszlim – a kurdok között elterjedt a kereszténység, de még a zsidó vallás is –, minden muszlim szomszédjával rosszban lesz. Ám ennél is valószínűbbnek tartja, hogy inkább a palesztin modell valósul meg. Vagyis a bagdadi kormány hadereje a független Kurdisztánt ellenző szomszédokkal együtt akár meg is szállhatja az új államot, a konfliktus pedig évtizedekre befagy, ahogy Palesztina esetében is történt.

A múlt hét eleji észak-iraki kurd autonóm területen megtartott népszavazáson a résztvevők 93 százaléka az önállóságra voksolt. Ankara, Teherán és Damaszkusz pedig kórusban tiltakozott a négyezer éve az egykori Mezopotámia területén élő kurdok függetlenségének ötlete ellen. Mindegyik szomszédos fővárosban közölték: mindent megtesznek, hogy Erbíl – az iraki kurd régió fővárosa – ne vihesse keresztül akaratát. Irak és Törökország együttes hadgyakorlatot tartott a kurd térséggel közös határ török oldalán, s Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette: „Egyik éjszaka egyszer csak beállíthatunk.” Az iráni forradalmi gárda szintén gyakorlatba kezdett az ország északnyugati, ugyancsak kurdok lakta területein. Az iraki kormány pedig átvette az autonóm területen lévő határátkelőhelyek és repülőterek feletti ellenőrzést.

Irak számára óriási veszteséget jelentene a régió leszakadása, mert a területen naponta félmillió hordó olajat hoz felszínre az ott tevékenykedő 40 külföldi vállalat, köztük a magyar Mol, melynek a kurd területen fekvő mezőkben vannak érdekeltségei. Az olaj azonban ebben a helyzetben nem volna „csodafegyver” a kurdok kezében. Törökország a függetlenségi népszavazás miatt elzárta a ceyhani kikötőjébe vezető vezeték csapját, ezzel ellehetetlenítette a kurd olaj nagy részének exportját.

Washington közbeszól

Az iraki kurd régió tőszomszédságában kitört félelem alapja, hogy az autonóm terület lakossága a népszavazást csak az első lépésnek szánja a többi kurd terület egyesítéséhez. Ennek jeleként Erbílben terjedni kezdtek azok a „Nagy-Kurdisztánt” ábrázoló térképek, amelyek az iraki és a szomszédos országokban – Irán, Törökország és Szíria – élő honfitársak által benépesített területeket egy országként ábrázolják. Ez komoly területveszteséget jelentene az érintett államoknak. A térségben érdekelt nagyhatalmak – elsősorban Oroszország és az Egyesült Államok – szintén mindent elkövettek, hogy lebeszéljék az iraki kurd vezetőket a függetlenség kikiáltásáról, ha már a népszavazást nem tudták megakadályozni. Mindkét nagyhatalom attól tart, hogy majd a többi kurd is ki akar szakadni az „anyaállamból”, és egyesülnek. Washington számára fontos a NATO második legerősebb haderejével rendelkező Törökország, amelynek területén a térség legnagyobb légibázisa van. Az amerikai légierő gépei jelenleg is innen szállnak fel szíriai bevetéseik során.

Moszkva is kiáll szövetségese, Bassár el-Aszad szír elnök mellett, ergo ellenzi Szíria megcsonkítását. Szíria az egyetlen állam a Közel-Keleten, amely tengeri és légitámaszpontot biztosít Oroszországnak, vagyis kaput a Moszkva által mindig is hőn áhított meleg tengerek felé.

Az orosz légierő Szíriában az Iszlám Állam ellen harcoló kurd erőket bombázta a napokban, csak azért, hogy az általa támogatott damaszkuszi rezsim csapatai előbb érjenek az Iszlám Állam által egyre gyengébben védett Deir ez-Zór városába. Moszkva ezzel is jelezte az iraki kurdoknak, milyen sors vár rájuk, ha keresztezik az érdekeit. A szomszédos államok és a nagyhatalmak egymásra találtak, céljuk a status quo fenntartása.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter arra kérte az iraki kurd vezetőket, hogy az Iszlám Állam elleni háború befejezéséig vegyék le a napirendről a függetlenség ügyét, mert minden erőt a terroristák ellen kell összpontosítani. Az iraki kurdok viszont addig akarják ütni a vasat, amíg tart a háború. Washingtonnak ugyanis csak addig van szüksége rájuk, amíg az Iszlám Állam elleni szárazföldi hadműveletek oroszlánrészét magukra vállalják. Az amerikaiak egyszer már hasonló helyzetben becsapták az iraki kurdokat, mert az 1991-es öbölháború – Kuvait felszabadítása az ENSZ-koalíció által – után arra biztatták őket, hogy szálljanak szembe Szaddám Huszein rendszerével, cserébe kikiálthatják függetlenségüket. Washington végül cserbenhagyta szövetségeseit, kitéve őket az iraki diktátor bosszújának.

Nagyhatalmi játszma

Az EU több tagállama elvileg támogatja a függetlenséget. Emmanuel Macron francia elnök például meghívta Maszúd Barzanit, az iraki kurd regionális terület elnökét, hogy Párizsban vitassák meg a kérdést. Ettől még Franciaország – csakúgy, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa – az időzítést szerencsétlennek tartja, az állam létrejötte ugyanis több évig tartó háborúval járna, és ez nem érdeke senkinek. A magyar diplomácia sincs könnyű helyzetben, mert a határon túli magyarok kollektív jogai melletti kiállás a kurdok függetlenségének pártolásával járna. Csakhogy Törökország hazánk stratégiai partnere, Ankara visszatartja a migránsáradatot, és ha az iraki kurd területeken harcok törnek ki, akkor az ottani magyar gazdasági érdekek is veszélybe kerülnek.

A dominó következő darabja Szíriában dőlhet el, ugyanis a helyi kurdok szervezete, a Népi Önvédelmi Erők tagjai is kivették részüket az Iszlám Állam elleni küzdelemben, ezért ők is jogokat követelnek. Közben szemben állnak a Moszkva által katonailag is támogatott Bassár el-Aszad szír elnök rezsimjével, amely évtizedek óta akadályozza, hogy iraki társaikhoz hasonló autonómiát kapjanak. A Kreml nemegyszer katonailag is támadta a szíriai kurdokat, mert utóbbiak időnként Aszad csapataival is konfliktusba keveredtek.

Putyin taktikája

A szövetségesek és az ellenségek a Közel-Keleten gyorsan változnak, sőt európai gondolkodásmóddal felfoghatatlan, hogy egy nagyhatalom egyszerre lehet jó és rossz viszonyban egy térségbeli országgal vagy szervezettel. Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ez sikerült: a Népi Önvédelmi Erők képviseleti irodát nyithattak Moszkvában, miközben, ha a Kreml érdekei úgy kívánták, katonákat küldött ellenük Szíriában.

Putyin a szíriai kurdok irodájának engedélyezésével Törökországon is rúgni akart. A kurd külképviselet ugyanis nem sokkal az után nyílt meg, hogy a török légierő 2015 novemberében lelőtt egy szíriai bevetésről visszatérő orosz vadászgépet, amely a hivatalos közlés szerint megsértette a török légteret. A kurdok úgy vélekedtek: az ellenségem ellensége a barátom, akkor is, ha néha minket bombáz. Azóta viszont Putyin és a török vezető ismét szövetséges, de a kurd képviselet is maradhatott Moszkvában.

Ráadásul a Népi Önvédelmi Erők moszkvai irodájának falát a Törökországból származó Abdullah Öcalan portréja díszíti. Öcalan, aki 1978-ban a Moszkva segítségével létrehozott marxista–leninista Kurd Munkáspárt (PKK) vezetője volt – jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti Törökországban –, harcot hirdetett a törökországi kurd területek elszakításáért. A szíriai szervezet Öcalan portréjával jelezni akarta a kurdok nemzetegyesítési törekvéseit. Az oroszok meg nem kifogásolták a fotót, mert a mostani barátság ellenére azért üzenni akartak a törököknek: akár a törökországi kurdokat is mozgathatjuk, hiszen a PKK létrejöttét mi segítettük elő.

A Kurd Munkáspártot az Európai Parlament jelenleg az Iszlám Állam után Európára nézve a második legveszélyesebb szélsőséges csoportként tartja nyilván. Miután tavaly Törökországban sikertelen puccs történt, Brüsszel szerint a török hatóságok túl keményen léptek fel az államcsínykísérlet résztvevőivel szemben – 50 ezer embert letartóztattak, 140 ezret elbocsátottak. Az EU vezetői emiatt a kurdokat akarták felhasználni Erdogan meggyengítésére, és a PKK-nak felment az ázsiója. A szervezet tavaly még kiállítást is nyithatott az Európai Parlament épületében.

Németország is beszállt a kurd nagyhatalmi játszmába: a PKK a német városokban irodákat nyithatott és rendezvényeket tarthatott. Berlin a mostani parlamenti választások előtti kampányban a kurd szervezetet ért török katonai akciókat emberjogi szempontból bírálta. De a Közel-Keleten semmi sem az, aminek látszik: Berlin a színfalak mögött ugyanis komoly fegyverüzleteket köt Ankarával. Németország idén a január–augusztusi időszakban 99 engedélyt adott ki a Törökországba irányuló hadiipari exportra 25,4 millió euró (7,8 milliárd forint) összértékben. Vagyis amikor Németország bírálja Ankarát a kurdok elleni katonai fellépés miatt, megfeledkezik arról, hogy az ehhez szükséges fegyvereket ő adta el neki.

Nagyításért kattintson a térképre!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.