valasz.hu/vilag/a-balkanig-jutott-hamis-papirokkal-egy-feltetelezett-iszlamista-127378

http://valasz.hu/vilag/a-balkanig-jutott-hamis-papirokkal-egy-feltetelezett-iszlamista-127378

Nagy-Oroszország

/ 2017.03.14., kedd 15:18 /

A londoni European Council on Foreign Relations kutatóintézet szerint Moszkva a Szovjetunió felbomlása után nemzetközi jogi szempontból rendezetlen, a Kreml befolyása alá tartozó területekkel bővítette érdekszféráját.

Az előzményekhez tartozik, hogy a kommunista birodalom szétesésével egy időben oroszellenes, nacionalista hullám söpört végig az utódállamok jelentős részén, a tendencia sok esetben jelenleg is tart. Ukrajna, Grúzia, Moldova, Örményország homogén nemzetállamot akart létrehozni, amelyben háttérbe szorították volna a kisebbségek, elsősorban az oroszok nyelvhasználatát, kultúráját. Az oroszok védelme pedig ürügyet szolgáltatott Vlagyimir Putyin elnök számára, hogy a hagyományos hadseregek, az irreguláris erők, a kibertámadások és a hamis hírek terjesztésének kombinációja révén kiterjessze hatalmát Nyugat felé, és csapatai mind közelebb kerüljenek a NATO-országokhoz. A londoni kutatóközpont „szürke zónáknak” nevezi Putyin birodalmának új területeit, amelyek szerinte „beékelt” orosz katonai támaszpontok a nyugati védelmi rendszer közelében.

Lengyelország, Grúzia, Lettország, Litvánia, Észtország washingtoni nagykövete és Ukrajna külügyminisztere múlt héten az amerikai szenátus egyik albizottsági meghallgatásán vett részt, ahol az országaikban folyó orosz tevékenységről számoltak be. Amellett érveltek, hogy a Krím bekebelezése után életbe léptetett Moszkva elleni szankciókat Washington addig ne törölje el, amíg Oroszország ki nem vonul Ukrajnából. Sophia Pugsley és Fredrik Wesslau, a londoni kutatóintézet két munkatársa a putyini stratégiai koncepciót előre kimódoltnak, egységesnek és programszerűnek ítéli, ezért nem számítanak arra, hogy az orosz államfő a szürke zónákról szóló bármilyen tárgyalás lehetőségét megfontolná, és önszántából feladná a NATO-hoz közeli előretolt „bástyákat”.

Luhanszki és donyecki terület  - Az orosz anyanyelvűek aránya: 68 százalék

Közigazgatási egységek Ukrajna keleti részén. A két tartomány területe összesen 53 ezer négyzetkilométer, lakóik száma 4,5 millió. A népesség 60 százalékát ukránok alkották, de a harcok elől sokan elmenekültek. Az orosz nemzetiségűek aránya 38 százalék, a népességnek azonban 68 százaléka orosz anyanyelvű. A kelet-ukrajnai háború 2014. március elején robbant ki, az ukrán forradalom és az Európai Unióval való társulási szerződés aláírását követelő és Moszkvával való szembefordulást hirdető tüntetések a luhanszki és a donyecki területen oroszbarát megmozdulásokat robbantottak ki.

A szembenállást az is elmérgesítette, hogy a 2010-es évek második felében a Julija Tyimosenko miniszterelnök által szorgalmazott nyelvtörvény tervezete a kisebbségek, köztük az oroszok nyelvhasználatának korlátozását tűzte ki célul. Moszkva támogatásban részesítette az Ukrajnától elszakadni akaró erőket, melyek 2014 áprilisában kikiáltották a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságot. Moszkva idén februártól elfogadja a két szakadár terület hatóságai által kiállított anyakönyvi kivonatokat, útleveleket, iskolai bizonyítványokat és a gépkocsik forgalmi engedélyét, amelyeket egyetlen más ország sem tekint hivatalosnak.

Krím-félsziget - Orosz népesség: 60 százalék

A félsziget 2014-ig Ukrajnához tartozott. Területe 27 ezer négyzetkilométer, lakóinak száma kétmillió. A népesség 60 százaléka orosz, 25 százaléka ukrán, jelentős a tatár kisebbség aránya is. A félszigetet 2014-ben Oroszország megszállta. A régióban 2014 márciusában – a nyugati országok által vitatott legitimitású – népszavazást tartottak, melyen a referendum szervezői szerint a résztvevők elsöprő többsége a terület Oroszországhoz csatlakozása mellett voksolt. Putyin ezt követően bejelentette a terület csatlakozását Oroszországhoz, amit egyetlen más ország sem fogad el. Az Egyesült Államok és az Európai Unió válaszul gazdasági szankciókat léptetett életbe Moszkva ellen.

Abházia - Orosz népesség: 10 százalék

Abházia korlátozott autonómiával rendelkezett Grúziában a Szovjetunió felbomlásáig. Területe hétezer négyzetkilométer, lakóinak száma 250 ezer, 51 százalék abház, 15 százalék grúz, valamint jelentős az örmény kisebbség. Az abházok a Szovjetunió felbomlásának időszakában, attól tartva, hogy a független Grúzia elveszi autonóm jogaikat, saját köztársaságot szerettek volna létrehozni. A Grúziát uraló katonai tanács 1992-ben érvénytelennek nyilvánította a szovjet időszak alkotmányát, és ismét hatályba helyezte az 1921-es alaptörvényt, amely nem garantálta a kisebbségek védelmét. Sok abház úgy tekintett erre, mint autonómiájuk felszámolására, ezért az abház hatóságok kikiáltották a függetlenséget. A kirobbant fegyveres harcokban az abházok oldalán orosz reguláris egységek is beavatkoztak, Moszkva pedig még abban az évben elismerte a terület függetlenségét. Rajta kívül csak néhány ország, például Nicaragua, Venezuela tart fenn diplomáciai kapcsolatot Abháziával.

Dél-Oszétia - Orosz népesség: 33 százalék

A nemzetközi jogilag Grúziához tartozó térségben a feszültség gyorsan nőtt a Szovjetunió felbomlásának idején, amikor egyszerre erősödött a grúz és az oszét nacionalizmus. Dél-Oszétia területi tanácsa 1989 novemberében kérte a Grúz Legfelső Tanácsot, hogy Dél-Oszétiát szervezzék át autonóm köztársasággá. Ugyanabban az évben Grúzia a grúz nyelvet tette államnyelvé, egy évvel később pedig megszüntették Dél-Oszétia korlátozott autonómiáját, majd hatezer grúz fegyveres próbálta elfoglalni az oszétok lakta területet. Dél-Oszétia 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét. A konfliktus 2008-ban háborúba torkollt, Moszkva páncélosokkal támogatta az oszét erőket, kiszorítva a grúz fegyvereseket a térségből. Dél-Oszétia függetlenségét csak Oroszország ismeri el.

Dnyeszter-menti Moldovai Köztársaság - Orosz népesség: 30 százalék

A négyezer négyzetkilométeres, Csongrád megyényi terület a Dnyeszter folyótól keletre a Szovjetuniótól önállósodó Moldovától elszakadva kiáltotta ki függetlenségét 1990-ben. Lakóinak száma félmillió, a moldáv, orosz és ukrán etnikum 30-30 százalék. A Moldovával folytatott rövid háború után az 1992-ben aláírt békekötés értelmében – moszkvai nyomásra – a moldávok belementek, hogy a kisinyovi kormánynak ne legyen beleszólása a terület politikájába. Viszont nemzetközi jogi szempontból a terület változatlanul Moldovához tartozik.

A Dnyeszter-menti Moldovai Köztársaságot ezért a világ egyetlen állama, még Oroszország sem ismeri el, ennek ellenére a Kremlnek döntő befolyása van a területen.

Hegyi-Karabah - Orosz népesség: 0 százalék

A keresztény örmények lakta terület hivatalosan még ma is Azerbajdzsán része, bár 1991-ben egy véres háború során lényegében elszakadt a muszlim országtól. Területe 12 ezer négyzetkilométer, lakóinak száma 150 ezer, 95 százalékban örmények. Hegyi-Karabahot még Sztálin csatolta a síita muszlim Azerbajdzsánhoz. A Szovjetunió szétesése előtt a Hegyi-Karabahban élő örmények szerettek volna Örményországhoz csatlakozni, ami az azeriekből ellenállást váltott ki, több nagyvárosban örményellenes pogrom indult.

Az örmény–azeri háborúban az örmények kerekedtek felül. Oroszország már akkor meglátta a lehetőséget hatalmának kiterjesztésre a térségben, noha Hegyi-Karabahban nem él orosz etnikum.

Sikerrel közvetített a felek között, míg végül Örményország mellé állt, s fegyverekkel támogatta Jerevánt. Putyin később elérte, hogy Örményország 2013-ban feladja euroatlanti integrációját, és csatlakozzon a Moszkva vezette, a volt szovjet tagköztársaságok egy részét tömörítő vámunióhoz. Hegyi-Karabah és Örményország politikája, bár területileg nem érintkeznek, összeolvadt. Hegyi-Karabahot egyetlen ország sem ismeri el független államként.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.