Négy-öt szlovák párt összehajol

/ 2004.11.04., csütörtök 08:25 /

Lehet, hogy Meciarnak sikerül kitörnie a politikai karanténból. A Felvidéken már a jövőre esedékes helyhatósági és a két év múlva tartandó parlamenti választásokra készülnek. Most úgy látszik, a szlovák pártok összefognak a magyarok ellen.

Fotó: REUTERS
Meciar, a kenyérosztó

Pozsonyi tudósítónktól

AZ ELMÚLT HÓNAP 16-án volt félidős a második Dzurinda-kormány, amely szinte a megalakulásától kezdve állandó válságban van. E két év alatt annyi botrányt tudhat a magáénak, amennyit a többi kabinet együttvéve sem. Mikulás Dzurindának sorozatosan vihart kavaró lépéseivel sikerült kisebbségi helyzetbe manővereznie csapatát. Ezért aztán a parlamentben elvtelen és korrupciógyanús módon kénytelen kufárkodni a szavazatokkal: minden fontos törvény jóváhagyásához meg kell vásárolnia néhány független vagy ellenzéki honatya voksát. Tehát a kormány körül már jó ideje szinte minden bűzlik, mégis sikeresen előremenekül. És bár már egy éve jósolgatják a koalíció szétesését, valószínű, hogy kihúzza a 2006 őszén esedékes választásokig. Sőt, jelentős reformokat (szociális, egészségügyi, oktatási) is sikerült e két év alatt elindítania, ráadásul független külföldi gazdasági elemzőktől egyre jobb osztályzatokat kap, az idegen tőke áramlik az országba. A legutóbbi felmérés szerint a visegrádiak közül az euró majdani bevezetéséhez szükséges feltételeket pillanatnyilag Szlovákia teljesíti a legjobban.

Óriási a különbség aközött, ahogyan belülről látszik a helyzet, valamint aközött, ahogyan kívülről látják Szlovákiát és gazdasági teljesítményét. Politológusok hada próbálja megfejteni a rejtélyt, egyelőre sikertelenül. Úgy tűnik, a titok - Dzurinda túlélésének titka - a patthelyzet: a kormány már nem olyan erős, hogy ellenzéki segítség nélkül tudna kormányozni, viszont az ellenzék sem olyan erős, hogy meg tudja buktatni.

Országos ügy

Egyre leplezetlenebb a magyarellenesség. Fullasztóbb, mint az a füstbomba, amelyet a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) székházába dobtak október 20-án este.

Tavasszal a Fidesz kezdeményezése, a Szlovákiából kitelepített, jelenlegi magyarországi állampolgárok kárpótlása itt valóságos hisztériát indított el, a nemzetiek harci riadót fújtak a szlovák föld védelmében. Azóta a helyzet csak romlott. A legnagyobb nézettségű Markíza magántelevízió országos ügyet kreál abból, ha egy magyarlakta településen bezárnak egy szlovák iskolát. Tudni kell, az elmúlt hónapokban Szlovákiában sok száz elemi iskolát szüntettek meg vagy vontak össze, egyrészt gazdasági okokból, másrészt azért, mert kevés a gyerek. A jelszó mindig az, hogy a saját hazájukban kisebbségben élő szlovákoktól elveszik az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Azt sosem említik, hány magyar iskola jutott hasonló sorsra.

Nem volt meglepetés, hogy október 20-án a parlament elvetette az MKP házszabály- módosító indítványát, amely lehetővé tette volna a magyar képviselők számára, hogy anyanyelvükön is felszólalhassanak. Az indítványt csupán egyetlen szlovák kormánypárti honatya támogatta, ami jelzi, mennyire szolidáris az MKP-val három koalíciós partnere. Az Európai Parlamentben tehát lehet magyarul beszélni, a pozsonyiban nem. Mellesleg: 1996-ig lehetett, a harmadik Meciar-kormány idején vették el ezt a jogot.

Félreverték a harangot

Pillanatnyilag két távolabbi esemény határozza meg a belpolitikai történések mozgatórugóit. A jövő év végén lesznek a megyei önkormányzati választások, s regionális szinten már javában folynak a koalíciós tárgyalások, egy jeles szlovák publicista szerint nagyon "perverz" megyei koalíciók fognak köttetni. A parlamenti választásokig két év van hátra, s máris arról folyik a suskus, ki fog kimaradni a 2006-os választások utáni kormányból. A kettő nem ugyanaz, hiszen a regionális koalíciók sosem tükörképei az országosnak, de vannak komoly kapcsolódási pontok. Esetünkben a legkomolyabb közös nevező: a szlovákok minimálisra csökkentenék a magyar párt befolyását.

Nyitra megyében félreverték a harangot: a magyarok tarolnak, minden pénzt visznek, rendre leszavazzák a szlovákokat. A megyei önkormányzat képviselő-testületének 52 tagja közül 31-et az MKP delegált, 21 helyen a két legnagyobb ellenzéki párt, a meciari Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Robert Fico vezette Smer (Irány) osztozik. A legnagyobb kormánypárt, a Dzurinda-féle Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) itt egyetlen helyet sem szerzett, úgyhogy nem tudnak beleszólni a régió politikájába. Jaroslav Szabó, az SDKÚ megyei vezetője az MKP-nak rója fel, hogy nem kaptak meghívót az egyes szakbizottságokba sem. Ezért az SDKÚ nyitrai vezetése - aligha hihető, hogy Dzurindáék tudta nélkül - máris koalíciós tárgyalásokat kezdett a jövő év végi választások előtt a HZDS regionális vezetőségével. Az alkudozásokba a másik két kormánypárt, az Új Polgári Szövetség (ANO) és a kereszténydemokraták (KDH) is bekapcsolódtak, s mint kiderült, bevonták a Smert is. Bugár Béla új terminológiájával - amelyet a sajtó azonnal átvett - élve: Nyitrán "nagy szlovák koalíció" létrehozása folyik az MKP kiszorítására.

Kétfordulós választás

Két dolgot nem tudnak elviselni a szlovák pártok. Az állami költségvetésből a megyei iskolaügynek juttatott 54 millió koronából 44 milliót a déli, magyarlakta járásoknak szavaztak meg, 10 millió maradt három szlovák járásnak, Nyitrának, Nagytapolcsánynak és Aranyosmarótnak. A magyarok azzal érvelnek, hogy a déli járásokban sok megkezdett építkezést kell befejezni. A másik fájó pontjuk, hogy a városi tömegközlekedésre szánt pénzből az eddiginél kevesebb jutott Nyitrának, és valamivel több Komáromnak, Érsekújvárnak és Lévának. Az MKP itteni frakciója szerint csupán Nyitra eddigi hegemóniájának vetettek véget. "Tartok attól, hogy etnikai konfliktusok robbannak ki, ha a pénzelosztás módja továbbra is olyan egyoldalú lesz, ahogyan az MKP csinálja" - mondta Ivan Belica megyefőnök.

A megyei választási törvény kifejezetten magyarellenes. A képviselőket egy, a megyefőnököket két fordulóban választják, hogy a legtöbb szavazatot kapott magyar jelölt ellen a második fordulóban a szlovákok összefoghassanak. Viszont az MKP az országos 10 százalékkal szemben a megyei választásokon 20 százalékos eredményt ért el, így szerezhetett Nyitrán elsöprő többséget.

Dzurinda és Bugár Béla - ma már nem jó a viszonyuk

Már most nyilvánvaló, jövőre a megyei választásokból szlovák nemzeti ügyet fognak kreálni. Így aztán a magyarellenes hisztéria csillapulására nincs remény. Országosan is gyanús egyeztetés folyik a szlovák pártvezérek között. Dzurinda, aki 1998-ban és 2002-ben is azért alakíthatott kormányt, mert ő jelentette a Meciarral szembeni alternatívát, október 20-án tárgyalóasztalhoz ült Meciarral. Állítólag csak a külpolitikáról volt szó, de bennfentesek tudni vélik: már a 2006-os választások utáni lapokat osztották le. Dzurinda az utóbbi hetekben több nyilatkozatában tett óvatos utalást arra, hogy számára már nemcsak a HZDS lenne elfogadható koalíciós partnerként, hanem Meciar személye is, mondván: változnak a pártok, változnak az emberek és változik a politika.

Nagy kérdés, mit szólna ehhez az SDKÚ heterogén választói bázisa, amelyet eddig csak a Meciar-ellenesség tartott úgy-ahogy össze. Nos, a jövő évi megyei választásokra kötött SDKÚ-HZDS paktum szondázná meg, hogyan fogadnák a választók az országos szintű Dzurinda -Meciar alkut. Az elmúlt időszakban több fontos törvényt csak Meciarék támogatásával tudott a kabinet a parlamentben elfogadtatni. Meciar így akar kitörni az elszigeteltségből.

Két oka van annak, hogy Dzurinda új partnereket keres. Az első: a felmérések szerint nem biztos, hogy 2006-ban minden eddigi kormánypárt bekerül a parlamentbe, főleg az ANO preferenciái estek le a parlamenti küszöb határáig. A másik az SDKÚ és az MKP. Az ANO vagy az MKP helyett koalíciós partnerként Dzurindának sokkal jobban megfelelne a HZDS, mint a népszerűségi listákat vezető Smer és elnöke, a populista Robert Fico. Ezért sem nélkülöz minden valóságalapot az a pletyka, hogy már a funkciókat is elosztották: 2006 után is Dzurinda maradna a kormányfő, Meciar pedig parlamenti elnök lenne.


Bárdos Gyula: Nem mi kezdtük

Van-e esély arra, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) közötti feszültség oldódjon? - kérdeztük Bárdos Gyulát, az MKP frakcióvezetőjét.

Az egész a státustörvénnyel kezdődött, amikor Dzurinda kormányfő és Kukan külügyminiszter is becsapta az MKP-t. Mást tettek és mondtak, mint amiben előzőleg megegyeztünk. Azóta csak romlott a helyzet, például a koalíciós tanács ülésén a kormányfő megbízhatatlannak, szerződésszegőnek nevezte az MKP-t, amiért megszavaztuk a környezetvédelmi alap létrehozását január elsejétől. A vád nemcsak nem igaz, hiszen nem volt ez ügyben koalíciós megállapodás, de kicsinyes, személyeskedő is: Dzurinda nem tudja elfelejteni, hogy Bugár Béla többször felszólította őt a távozásra. Tételesen bebizonyítottuk, hányszor szegett szerződést az SDKÚ, amikor a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (HZDS) együtt szavazott.

Mi az MKP véleménye e két párt, a Szlovák Demokratikus Keresztény Unió (SDKÚ) és a HZDS, valamint Dzurinda és Meciar új keletű barátságáról? Mintha nem csak Nyitrán akarnák az MKP-t a perifériára szorítani.

A nyilvánosság elé tárható, írásos bizonyítékunk erre nincs, de az események, a parlamenti történések is azt támasztják alá, hogy mindhárom - országos, regionális és helyi - szinten szívesen kiszorítanák az MKP-t a hatalomból. De ez az összeborulás csak egy dolog, a jövőben is minden a választásoktól függ majd, s a hátralevő két évben még sok minden történhet.

Egyesek szerint ha Meciar nem is, a HZDS sokat változott. Az MKP koalícióra lépne ezzel a párttal?

Az Európai Néppártnak (EPP) Szlovákiából az MKP, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és az SDKÚ is tagja. Amikor megkérdezték tőlünk, változott-e olyan mértékben a HZDS, hogy az EPP nyugodt szívvel a tagjai közé fogadja, az MKP egyértelműen nemet mondott, s így tett a KDH is. Ez kifejezi véleményünket Meciar pártjáról. Az SDKÚ csak ködösített, nem foglalt egyértelműen állást.

Vádaskodik az államfő

Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint Csáky Pál, a szlovák kormány Magyar Koalíció Pártjához (MKP) tartozó miniszterelnök- helyettese információkat szolgáltat ki Budapestnek a pozsonyi kormány tanácskozásairól - jelentették hírügynökségek. Csáky a vádat visszautasította, és arra emlékeztetett, hogy a szlovák kormányülések minden részlete néhány órán belül hozzáférhetővé válik a médiában. Lapértesülések szerint a Túrócszentmártonba, a Matica Slovenská nevű intézménybe látogató államfő terhelően nyilatkozott a MKP-ról és annak alelnökéről, Csáky Pálról.
A SME című liberális szlovák napilap idézi Gasparovicot: "Nem tetszik nekem, hogy a kormány egyik alelnöke három órával a kormányülés után már Budapesten számol be az ülésen elhangzottakról, de hát erről mi magunk tehetünk, amiért beválasztottuk őket a kormányba."
A lap megkérdezte Bugár Bélát, az MKP elnökét, a parlament alelnökét is, aki szerint az államfő "a Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) és nem a köztársaság elnökéhez illő módon vádaskodott". Emlékeztetett rá: jómaga is gyakran utazik Budapestre vagy Prágába, de ez még nem jelenti azt, hogy a birtokában lévő információkat illetéktelen személyekkel osztaná meg.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.