valasz.hu/vilag/elkepesztoen-latvanyos-show-val-unnepeltek-arany-janost-walesben-126074

http://valasz.hu/vilag/elkepesztoen-latvanyos-show-val-unnepeltek-arany-janost-walesben-126074

Omlásveszély

/ 2016.08.31., szerda 15:27 /

A lassú helyreállítási munkák miatt elnéptelenedhetnek azok a közép-olaszországi települések, amelyeket a múlt héten erős földrengés rázott meg. Az építési szabályok figyelmen kívül hagyása százak halálát okozta.

„Ebben az országban, ahol az elmúlt 40 évben nyolc pusztító földrengés volt, csak egy dolgot sajátítottunk el: hogyan kell a romok alól embereket kimenteni. Hogy miként kell megelőző intézkedéseket tenni a teljes katasztrófa elkerülésére, azt még nem tanultuk meg” – írja publicisztikájában Sergio Rizzo, a Corriere della Sera milánói napilap rovatvezetője múlt csütörtökön, egy nappal azután, hogy Olaszország középső részén 6,2-es erősségű földrengés pusztított. Amatrice, Accumoli, Arquata del Tronto és Pescara del Tronto településeken közel háromszáz ember halt meg és több százan sérültek meg, amikor az épületek kártyavárként omlottak össze.

A természeti katasztrófa epicentruma a Rómától 100 kilométerre északkeletre fekvő, 2500 lelkes Amatrice volt, mely fél tucat kiemelt jelentőségű középkori műemlékkel – mint a XV. század első harmadában épült Sant’Agostino-templom – büszkélkedhet. Pontosabban büszkélkedett, mert a városka fele elpusztult.

Az még csak érthető lenne, hogy a középkori épületek megrogytak az erős földmozgástól, de az már kevésbé, hogy az állítólag már az uniós szabványok szerint épített létesítmények is összecsuklottak; jószerivel csak annyit bírtak ki, mint több száz éves társaik. „A város egyszerűen megszűnt” – mondta Sergio Pirozzi polgármester. A Sky TG24 olasz hírtelevízió helyi tudósítója szerint Amatricében a terméskőből készült régi épületek szabályosan szétrobbantak a rezgésektől, a főutca eltűnt. Egy közeli kisebb település tengerszinthez viszonyított magassága pedig az olasz geológiai intézet szerint 20 centivel csökkent.

Amatriciana

Amatrice múlt hétvégén ünnepségre készült. Ilyenkor tartják a helyi tésztaszósz fesztiválját: az itteniek szerint ez a világon a legjobb mártás, különlegessége, hogy az alapját nem pancetta vagy bacon, hanem tokaszalonna adja. Az idei ünnepség lett volna az ötvenedik összejövetel, ezért a katasztrófa előtt a település tele volt külföldi turistával, így az áldozatok között spanyol, román, albán, brit és kanadai állampolgár is található.

Az olasz kulturális miniszter szerint a térségben 293 történelmi épület szenvedett sérülést vagy semmisült meg. Az ügyészség pedig bejelentette, hogy a helyreállított és az újonnan felhúzott, de a földrengésben összerogyott épületekben keletkezett károk miatt vizsgálatot indít a felelősség megállapítására. A listán már 115 épület szerepel – jelentette a La Repubblica című olasz napilap.

„Mindez nem csak a sorscsapás következménye” – idézte az orgánum Rieti város ügyészét, Giuseppe Saievát. A vádhatóság embere gyanúsítottakat nem nevezett meg, de felsorolta, mely épületek ügyében kell nyomozást folytatni. Ilyen a 2012-ben átépített általános iskola, a polgármesteri hivatal beomlott épülete, a háromszor restaurált harangtorony, de megemlítette a régi falazatú házak kicserélt betonelemeit, mert szerinte ezekben nem volt előírásszerű a cement és a sóder aránya. Bekérik minden épület dokumentációját, a felújításra vonatkozó szerződéseket, engedélyezési aktákat, az ingatlanok tervrajzait, a versenytárgyalások jegyzőkönyveit, az építtetők, az építésvezetők és a vállalkozók listáit.

Mindezt azonban az ügyész sem gondolhatja komolyan; Saieva úgy beszélt, mintha a Marsról csöppent volna oda, és nem ismerné az olasz valóságot. A helyi hírcsatornák például emlékeztetnek, hogy Olaszországban a 2014-ben épített létesítmények közül majdnem minden ötödiket engedély nélkül húzták fel, így semmilyen dokumentációval sem rendelkeznek. Ennek egyik legfőbb oka a hivatalos iratok és engedélyek költségeinek elkerülése. Az illegális épületek általában nyáron válnak lakottá, amikor a hatóság emberei szabadságon vannak, visszaérkezésükkor pedig már kész tényekkel szembesülnek, és a gyakorlat szerint szemet hunynak a történtek felett.

A szabály az szabály

Az építkezéseket az Európai Unióban az 1990-ben elfogadott és azóta többször kiegészített úgynevezett EN eurokódok szabályozzák, melyek minden tagállamra nézve kötelezők. A kódok három alapszempontot vesznek figyelembe, ezek betartása esetén a létesítmény megfelel az uniós standardnak: a földrajzi környezet, a tűzvédelmi előírások és a földrengés kockázatának való kiszolgáltatottság. Ezeket a szempontokat alkalmazzák az épület funkciójára, alapterületére és légköbméterére, s a nemzeti előírásokat minden tagállamnak összhangba kellett hoznia a kódokkal. Mindez keretszabályozás, amely azért ad mozgásteret a helyi önkormányzatoknak, például minden település meghatározhatja a telek beépítési arányát vagy a szomszédos épületek közti minimális távolságot. A kódok viszont nem engednek beleszólást a szerkezeti szilárdságot befolyásoló tényezőkbe. Miután egész Közép-Olaszország földrengésveszélyes terület, az uniós előírások betartása biztonságos épületek létrehozását garantálta volna. A most érintett településeken viszont például hagyományosan, fából készítették a födémgerendákat, miközben az előírások betonelemeket tesznek kötelezővé.

A vétkesek bíróság elé állítása azonban csak belpolitikai fogyasztásra szánt, a kedélyek csillapítását célzó nyilatkozat. Az ilyen jogi eljárások eddig mindig zsákutcába jutottak. A 2009-es l’aquilai földrengés után például a természeti katasztrófák kockázatainak csökkentésére teendő intézkedések elmulasztásának vádjával az események után három évvel hét embert fejenként hat év börtönre ítéltek, ám a fellebbviteli bíróság 2014-ben felmentette a vádlottakat. Matteo Renzi olasz miniszterelnök pedig azzal próbálta indokolni a műemlékek földrengésbiztossá tételének elmaradását, hogy ehhez országosan 90 milliárd euróra volna szükség, s egy célzott program megvalósítása hosszú időbe telne.

Dario Nanni, az olasz építészek tanácsának tagja szerint minden nagyobb katasztrófa után jön a fogadkozás, de ahogy múlnak a hetek, úgy mennek feledésbe az ígéretek. Az építész azt mondja, az elmúlt negyven évben felhúzott épületek hetven százalékánál nem alkalmaztak semmilyen földrengésbiztos megoldást.

Pedig ez ma már nem növeli meg jelentősen az építési költségeket. Egy magyar szabadalom szerint például a vízszintes gerendák és a függőleges tartóoszlopok közé rugalmas „könyököket” építenek be, amelyek rengés idején elvezetik az energiát, így az épület kileng ugyan, de hosszabb ideig ellenáll a természeti csapásnak. Téglaépületek esetén bevett, Olaszországban is elfogadott megoldás még a falak bevonása szénszállal erősített gyantával, ami visszavakolás után kívülről láthatatlan beavatkozás.

Mindez azért is lényeges, mert a Richter-skála szerinti hatosnál erősebb földrengések már jelentős pusztítást okozhatnak. Ekkora földrengések gyakran fordulnak elő Kaliforniában, a halálos áldozatok száma mégis viszonylag csekély. Az 1971-es San Franciscó-i, 6,5-es erősségű földmozgásnak öt, az 1994-es Los Angeles környéki, 6,7-es rengésnek 57 ember esett áldozatul, az 1999-es dél-kaliforniai, 7,1-es erősségű katasztrófában pedig senki nem halt meg. Amerikában ugyanis előszeretettel használják a könnyűszerkezetes építkezést, a betongerendák helyett rugalmas acélmerevítőket alkalmaznak, melyek sok energiát elvezetnek. A téglát is mellőzik, könnyebb anyagokból készült elemeket használnak falazáshoz, így a földrengéskor keletkező törmelék enyhébb sérüléseket okoz.

Szellemek a főtéren

Miután Olaszországban sem az előírásokat nem tartották be, sem a modern építkezési módszereket nem használják, nem marad más hátra, mint a költséges újjáépítés. Ahogy ez történik L’Aquilában, ahol a mostanihoz hasonló pusztítás történt 2009-ben. A város hét évvel a katasztrófa után még mindig Európa legnagyobb rekonstrukciós területe, noha az akkori olasz kormány gyors helyreállítást ígért. A műemlékekben gazdag belvárosnak kevesebb mint fele készült el – igaz, a külvárosi lakóövezeteket már majdnem befejezték –, s az egykor 72 ezer lakosú település centruma kong az ürességtől. A központ helyreállításának hátrasorolása szellemtanyává tette L’Aquila óvárosát, ahova nem tudni, visszatérnek-e valaha a közben máshol új életet kezdő lakók.

Hiába ígérte meg a miniszterelnök, hogy nem követik el ugyanazokat a hibákat, a kisebb falvak lakói arra is fel vannak készülve, hogy szülőföldjükre többé nem térhetnek vissza. Az előzmények alapján van okuk aggódni, mert a L’Aquila közelében fekvő falvak tucatjaiban, melyek nincsenek reflektorfényben, a helyreállítási munkák csak most kezdődtek el.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.