Orbán és a nagyok

/ 2018.04.25., szerda 15:01 /
Orbán és a nagyok

Emmanuel Macron, Angela Merkel és Orbán Viktor ezen a tavaszon az Európai Unió hangadó kormányfői. De ők a mértékadók, sőt az irányadók is?

Ez csak a júniusi EU-csúcstalálkozón fog kiderülni. A francia elnök és a német kancellár kiemelt jelentősége országaik katonapolitikai, illetve gazdaságpolitikai ütőképességén alapul. De hogy kerül a magyar miniszterelnök ebbe a rangsorba? Elsődlegesen azért, mert a brit kormányfő már nem uniós tényező, az olasz kormány megalakítása várat magára, a spanyol miniszterelnök sorsdöntő belső küzdelemmel van elfoglalva, a lengyel kormányfő pedig saját pártvezérének függvénye. Ezzel szemben a választók által újból megerősített Fidesz-elnök pártpolitikailag a saját, parlamentárisan pedig a helyzet ura. Másodlagosan azért került Orbán a Macron–Merkel-féle súlycsoportba, mert évek óta – és ez a politikában, a váltakozó társadalmi hangulat miatt hosszú időtartam – ugyanazt mondja és ugyanazt a célt követi, sőt erre a választók visszaigazolását is megkapta.

Az elkésetten tüntető magyarországi ellenzék félreérti a helyzetet. Sem Brüsszelben, sem máshol senkinek sem érdeke, hogy Magyarországon kiszámíthatatlanul hosszú időre kiszámíthatatlan parlamenti összetételű, kiszámíthatatlanul színes kormány alakuljon, csak mert az majd kedves arcot mutat feléjük. A tüntető magyar fiatalok tanulhattak volna a német ifjú szocialista Kevin Kühnert esetéből, aki meg akarta akadályozni, hogy a választói többség, azaz a nagykoalíció összeálljon, de belebukott.

Brüsszelnek nagyobb gondja van, mint az, hogy Orbán tovább képviseli a magyar népet. Macron és Merkel két csaknem ellentétes víziót személyesítenek meg Európa jövőjéről. Ha a francia–német barátság nem volna évtizedek óta aranyba öntve, most éles viták dúlnának arról, hogy mindkét állam kizárólag saját magát nyomja előtérbe a másik rovására. A német elit a pénzét és ezzel erejét félti a franciák követeléseivel szemben, a franciák pedig attól tartanak, hogy nem tudnak élni nemzetközi rangjukkal (ENSZ-vétójoggal rendelkező atomhatalom), mert az európai tétovázás fékezi őket, viszont kilépni sem tudnak az unióból, mint a britek. Ezért mondta Macron Berlinben: a részletek nem olyan fontosak, mint az, hogy a célban megegyezzenek.

A francia államfő nem mondhat le magától érthető igényéről, hogy ő határozzon a közösség kiterjedéséről: „közös európai szuverenitásról” és „transzatlanti sorsközösségről” beszélt. Merkel nem tudott és talán nem is akart hasonló hangzatossággal válaszolni. Bár a CDU megegyezett az SPD-vel és a CSU-val, hogy a megújult kormányszövetség Európának „új lendületet” akar adni, Merkel pártja tétovázik, az SPD és a CSU viszont különböző célokat követ.

Így jelenik meg Orbán az európai nagyok között. Hiszen minden EU-tagállamban a fő téma a migránsok miatti félelem, illetve a migránsok miatti félelem miatti félelem, vagyis „a populizmus és annak irgalmatlan veszélyei”. Aki Európát és hazáját nem magától a számtalan migránstól félti, az a közhangulat torzulásától tart. Erről vitáznak a francia Nemzetgyűlésben, erről cikkeznek a szociáldemokrata közírók. Senki nem tud más „megoldást” erre a két problémára, mint amit Orbán már három éve sürgetett: amennyire csak lehet, lezárni az EU külhatárait. Senki sem várhatja el azonban, hogy akár Párizsban, akár Berlinben vagy Brüsszelben valaki is Orbánra hivatkozzon, amikor ezt a kiutat megjelöli. Rövid távon mindenki a saját navigátorának akar feltűnni.

Hosszú távon viszont elkerülhetetlen a „közös európai szuverenitás” kérdése. Minek van nagyobb esélye és minek van több értelme: egy elképzelt „Európai Egyesült Államoknak”, vagy az európai nemzetek uniójának? Talán a magyar miniszterelnökkel kellene arról beszélni, mit jelenthet a nemzetek uniója egy olyan nép számára, amelynek – a határon túli magyarságot is magában foglaló – nemzetfogalmát a nemzetközi joggyakorlat sajnos végleg még nem szentesítette.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.