Orosz infóháború Amerika ellen – 6 pontban a Mueller-jelentésről

/ 2018.02.19., hétfő 11:20 /

A különleges ügyész, Robert Mueller vizsgálata alapján pénteken Washingtonban bejelentették, hogy tizenhárom orosz állampolgár és három orosz vállalat ellen emel vádat az Egyesült Államok, amiért  megsértették az amerikai törvényeket, beavatkoztak a választásokba és az amerikai politikai folyamatokba. A vádpontok között összeesküvés, banki csalás és személyazonossági adatok eltulajdonítása is szerepel.

A közlemény szerint ugyanakkor amerikai állampolgárok tudatosan nem működtek együtt az oroszokkal. Arra sincs bizonyíték, hogy az oroszok tevékenysége döntötte volna el a 2016-os elnökválasztást.

Mivel az Egyesült Államok és Oroszország között nincs kiadatási egyezmény, így nem valószínű, hogy a vádlottak valaha is bíróság elé állnak. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter üres fecsegésnek nevezte a vádiratot.

Robert Mueller

Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

1) Szofisztikált digitális akció

Amit az amerikai hírszerzők régóta jelentettek, azt pénteken az igazságügyminiszter-helyettes a nagyközönség elé tárta. Az orosz hírszerzés szofisztikált módon folytatott infóháborút az Egyesült Államok ellen azzal a céllal, hogy káoszt okozzon, és fokozza a politikai intézményrendszerből való kiábrándulást. Bár a kiberháborút 2014-ben indították, a csúcspontot a 2016-os amerikai elnökválasztáson érték el.

A Mueller-jelentésben szereplő vádlottak amerikai állampolgároknak, csoportoknak adták ki magukat az interneten, Facebookon, Twitteren, YouTube-on. Zavart keltettek, bizonyos politikusok ellen hangolták az embereket; ilyen volt Marco Rubio vagy Ted Cruz a republikánus oldalon. Hillary Clintont kezdetektől fogva különleges bánásmódban részesítettek: ismervén az ország nagy részének muszlimellenességét, olyan hirdetést posztoltak, amiben Hillary Clinton mellett állnak ki a muszlimok, mert bevezetné az iszlám törvényeket. Kihasználták a csalódott Bernie Sanders-hívőket, és az ő Facebook-oldalaikon jelentettek meg azokat a hirdetéseket, amiben a szenátor Clintont bíráló szavait ismételgették. Ugyancsak támogatták a zöld jelöltet, Jill Steint.

A vádirat szerint az oroszok komoly kutatómunkát fektettek be a dezinformálásba, jól ismerték az amerikai választók lelkületét, gyengeségeit. Bámulatosan ismerték a közösségi oldalak sötét lehetőségeit, legyen az a fake news terjesztése vagy a kommentelő trollok alkalmazása.

2) A Facebook szerepe

A 2016-os elnökválasztás után Mark Zuckerberg, a Facebook alapító igazgatója visszautasította azokat a vádakat, hogy cége jelentős szerepet játszott volna a választók félretájékoztatásában. Később kénytelen volt bevallani, hogy legalább 126 millió felhasználó olvasta az orosz álhíreket, hirdetéseket. Ha hozzátesszük azt, hogy az amerikaiak 40 százalékának elsődleges hírforrása a Facebook, akkor ez még nagyobb számnak tűnik.

A Facebook szerint a külföldi beavatkozás új kihívásokat jelent a vállalatnak. A cég alelnöke az ígérte, hogy 20 ezren dolgoznak majd az oldalak biztonságán. Együttműködnek az FBI munkatársaival és más szervezetekkel. Arról viszont nincs szó, hogy megszigorítanák az oldalra való bejelentkezést, kiszűrnék az álnevet használókat.

3) Donald Trump reagálása

Donald Trump kezdettől fogva csalásnak, félrevezetésnek, boszorkányüldözésnek nyilvánította az orosz beavatkozás miatti nyomozást. Tagadja, hogy kampánystábja bármiben összejátszott volna az oroszokkal. De eddig négy személy – Michael Flynn volt nemzetbiztonsági főtanácsadó, Paul Manafort volt kampányfőnok, Rick Gates kampánytanácsadó és George Papadopoulos, kampánytanácsadó – ellen folyik bűnvádi eljárás. Mindannyiuknak volt kapcsolata az oroszokkal. 

George Papadopoulos, Paul Manafort, Michael Flynn, Rick GatesFotók:MTI/EPA

Paul Manafort ártatlannak vallotta magát, a többiek elismerték bűnösségüket, és kisebb büntetés fejében hajlandók a különleges ügyésszel együtt dolgozni. A pénteki vádemelés után Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója, H.R  McMaster tagadhatatlannak és bizonyítottnak ítélte az orosz beavatkozást.

Főnöke Twitter-sorozatban reagált. Donald Trump az Obama-kormányt hibáztatta, amiért 2014-ben nem állította meg az orosz digitális beavatkozást. Az FBI-t okolta, hogy túlságosan lefoglalta az orosz nyomozás, így nem volt ideje a legutóbbi iskolai lövöldözővel foglalkozni.

Trump magatartását kétféleképpen magyarázzák az elemzők.  Az egyik értelmezés szerint az elnök őszintén hisz abban, hogy a nyomozás egyetlen célja, hogy aláássák a munkáját, a másik szerint valóban van mit takargatnia, esetleg tudnak valamit róla Moszkvában, amivel zsarolni lehet. Mindenesetre feltűnő, hogy Vlagyimir Putyin elnököt sohasem bírálja.

4) Putyin reagálása

Vlagyimir Putyin tagadja, hogy ő rendelt volna el kibertámadást Amerika ellen. Oliver Stone portréfilmjében körmönfontan nyilatkozott: „Oroszország nem befolyásolta az amerikai elnökválasztást, nem úgy, mint Washington 2012-ben az orosz választást. Hazugság, hogy Moszkva utasítást adott volna a hackertámadásra. De vannak nagyszerű informatikusaik, matematikusaik, akik mindenféle irányítás nélkül is sok mindenre képesek…”

5) A nyomozás bírálata

Trump hívei hevesen bírálják az egyoldalú, elfogult nyomozást. Szerintük az elnök helyett Hillary Clinton viselt dolgait kellene vizsgálni, le kellene leplezni az Obama-kormány illegális megfigyeléseit. Egyébként pedig: feleslegesen költik  az adófizetők pénzét, Trump nem játszott össze az oroszokkal  – állítják.

Fotó: Europress/AFP/Brendan Smialowski

A különleges ügyész személyét azonban nehéz támadni. Az FBI volt igazgatójának, a republikánus Robert Muellernek a tisztességét senki sem kérdőjelezheti meg.

Akadnak olyanok is, akik emlékeztetnek arra, hogy az Egyesült Államok is rendszeresen beavatkozott külföldi országok választásába. Igaz, nem digitális módszerekkel, és nem ilyen átfogóan, mint most az oroszok.

6) 2018

Egy múlt heti kongresszusi meghallgatáson az amerikai hírszerzés vezetői egyöntetűen vallották, hogy az orosz digitális beavatkozás folytatódik, és szerepet játszhat a 2018-as európai választásokban is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.