Palotaforradalom

/ 2016.12.21., szerda 15:46 /

A kormány lábbal tiporja a sajtószabadságot – mondja a lengyel ellenzék. „Az ellenzék puccsal akarta megdönteni a kormányt” – állítja lapunknak Jarosław Kaczyński. A szejm idei utolsó ülése megzavarásának célja ugyanis a kabinet megbuktatása volt.

A Lengyelországot irányító nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) az ellenzéki pártok által szervezett négynapos tüntetéssorozat után visszavonta azt a javaslatát, amely korlátozta volna a sajtó mozgását a parlamentben. Az elképzelés szerint a törvényhozás üléstermében csak öt tévétársaságnak és néhány újságírónak lett volna lehetősége dolgozni, a többiek egy másik teremben monitoron követhették volna az eseményeket.

Csak ürügy?

Az elképzelés visszavonásával a kormánypárt meghátrált. Ezzel azonban a 2015-ig két cikluson keresztül hatalmon levő liberális-konzervatív Polgári Platform (PO) nem érte el a célját, hiszen a krízist valójában kormánybuktatásra akarta felhasználni, ez viszont nem sikerült. Múlt pénteken a PO parlamenti képviselői – a másik három ellenzéki párttal karöltve – és ezer tüntető megszállták a törvényhozás kijáratait, és azt követelték, hogy a konzervatívok hagyjanak fel a sajtó korlátozásával, és Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke tárgyaljon velük. A pártelnököt és Beata Szydło kormányfőt a rendőrök menekítették ki a törvényhozás épületéből, s hajnali háromkor a rendfenntartók már könnygázzal oszlattak.

„Az ellenzék puccsot akart végrehajtani, annyira agresszívan élezett ki egy társadalmi konfliktust, hogy megteremtődjenek a kormányváltás feltételei. Megsértette a törvényeket, elfoglalta a parlament épületét, lehetetlenné tette a törvényhozás működését” – állította lapunknak Varsóban Jarosław Kaczyński. (A Heti Válasz azért tartózkodott a lengyel fővárosban, hogy interjút készítsen a politikussal. A beszélgetést januári számunkban közöljük.)

A PiS elnöke meg van győződve arról, hogy a megmozdulások szervezői csak ürügyként használták a sajtószabadságot. „Ha nem lett volna a szabályozástervezet, akkor más okot találnak a tüntetések indokául. Az utcai megmozdulások előtt a sajtó munkáját szabályzó elképzelésről döntés még nem született, az újságírókkal a tárgyalások messze nem zárultak le. A válság kirobbanása előtt úgy nézett ki, hogy még az ellenzéki újságírók többsége is beleegyezik a technikai korlátozásba” – magyarázza Kaczyński, aki szerint a tervezet mindössze szabályok közé akarta terelni a sajtó működését.

Kettős mérce

Jelenleg ugyanis a parlamentben az újságírók mozgását semmilyen előírás sem szabályozza, mindenki oda megy és azt csinál, amit akar, s szerinte ez káoszhoz vezethet. „A tervezett korlátozások összehasonlíthatatlanul kisebbek, mint az európai államok parlamentjeinek többségében, például Németországban” – szögezte le a politikus. Kaczyński példaként említi: a minap Krakkóban ellenzéki tüntetők megpróbálták megakadályozni, hogy Beata Szydło miniszterelnök társaságában felkeresse a 2010-ben Szmolenszk közelében repülőgép-katasztrófában elhunyt ikertestvérének sírját.

Arra, hogy külföldön ennek ellenére az újságírók mozgásának korlátozását a sajtószabadság megsértésének tekintik, Kaczyński úgy reagált: „A puccskísérletet az egyik ellenzéki tévécsatorna szervezte, s az volt a célja, hogy ne lehessen megszavazni a jövő évi költségvetést.” És mivel az ülésteremben nem lehetett megtartani a büdzséről való voksolást, más megoldás nem lévén, a törvényalkotásban érdekelt honatyák egy másik teremben szavazták meg a jövő évi költségvetést.

Kaczyński hangsúlyozza: a korlátozó intézkedést még Bronisław Komorowski, az EU-konform PO politikusa (későbbi köztársasági elnök) vezette be házelnökként. A PO-t emiatt sem a lengyel, sem a nemzetközi sajtó nem támadta. Miután azonban a tavalyi választásokon a párt elbukott, Komorowski megbízatása lejárt, a szabályok érvényüket vesztették.

Advent utolsó vasárnapjára mind az ellenzék, mind a kormánypárt hívei tüntetést szerveztek. Aki nem tudta volna, hol lesz a két demonstráció, annak elég lett volna felszállnia a Varsó külső kerületeiből a belvárosba tartó valamelyik metrószerelvényre. Lengyel zászlókkal a kezükben több tucat ember utazott a kocsikban, a városközpontban egyszerre szálltak ki, az egyik csoport jobbra, a másik balra ment. Az ellenzék a parlament épületét célozta meg, ahol a PiS-t ostorozó honatyák felváltva torlaszolták el a bejáratokat. A kormánypártiak pedig a Belweder-palotához, a köztársasági elnök rezidenciájához, a lengyel függetlenség jelképéhez masíroztak.

Még nincs vége

Kiderült azonban, hogy a kormánypárt lényegesen több embert tud mozgósítani, mint a másik tábor. A két tüntetés ezzel együtt a közvetlen környezetet leszámítva nem sok vizet zavart Varsó életében. Mindkét helyen a pár száz méterre lévő éttermek, sörözök, kávéházak vendégei inkább a földi örömöknek hódoltak, és a „nemzeti felkelésről” szóló tudósítások túlzónak bizonyultak.

PiS-es forrásaink már hónapok óta sejtették, hogy az ellenzék kormánybuktatásra készül, de a mikéntről nem voltak ismereteik. Aztán eljött a múlt péntek, a szejm idei utolsó ülése, amikor a jövő évi költségvetést kellett elfogadni. Az ellenzék pont ekkor háborodott fel a sajtó szabadságának korlátozása miatt, miközben a téma már hosszabb ideje napirenden volt. A lengyel alkotmány ugyanis kimondja, hogy a következő évi költségvetést az előző esztendő utolsó napjáig el kell fogadni. Ha ez nem történik meg, akkor a kormánynak le kell mondani, és új választást kell kiírni. A PiS-nek pedig csak nyolcfős többsége van a 460 tagú parlamentben, tehát egy esetleges újabb megmérettetésen sok minden előfordulhat.

A csata a tervezet visszavonásával még nem zárult le. Az ellenzék most azt akarja elérni, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek a jövő évi költségvetésről a plenáris üléstermen kívüli szavazást. Azzal érvelnek, hogy mivel a voksolás helyszínén nem volt szavazógép, a honatyák kézfeltartással nyilvánítottak véleményt, ez pedig törvényellenes.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.