Québec könnyei

/ 2001.04.27., péntek 07:41 /

Seattle, Washington, Prága, Québec. Manapság a világban szinte lehetetlen olyan kereskedelmi konferenciát rendezni, amelyen ne lennének ott a tiltakozók, akik az antikapitalizmus nevében törnek-zúznak. Talán az lenne a megoldás, ha az érintettek valahol a sivatagban vagy megközelíthetetlen hegyekben vagy az Antarktiszon, esetleg a tenger mélyén telepített bombabiztos bunkerekben próbálnának tanácskozni a világ dolgairól. A francia ajkú kanadai Québec város történelmi magja köré az elmúlt hét végén több mint hét kilométer hosszan - korábban áthatolhatatlannak mondott, majd mint később kiderült, nagyon is átjárható - drótkerítést vontak. Mindhiába. A tüntetők ugyanis felborították az akadályokat, s ezzel ragyogó alkalom kínálkozott a québeci Amerika-közi csúcsértekezlet megzavarására és egy jó kis csihipuhira a résztvevők biztonságára vigyázó hatezer rendőrrel.

George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke is értetlenségét fejezte ki a csúcsértekezleten: a 34 ország vezetői épp azért gyűltek össze Québecben, hogy az államaik közötti szabad kereskedelem kidolgozásának terveit elfogadják, amellyel az egész földrészen segítik a demokrácia erősödését, a küzdelmet a szegénység ellen. Aki ez ellen tiltakozik, annak valószínűleg minden ellen tiltakoznia kell. Bush már csak azért is meg lehetett sértődve, mert egyes elemzők szerint az amerikai kérdéskör az, amihez a külpolitikában valamit is ért. Texasi kormányzóként jól megismerte a szomszédos Mexikót, ahova az első külföldi útja is vezetett. Kicsit beszél spanyolul, és választási kampányának ígérete szerint Amerikára akarja összpontosítani politikáját. Mint mondotta: a jó kapcsolatok kiépítését a szomszédokkal kell kezdeni. A XXI. század Amerika évszázada lesz - vallja Bush. Míg más Délre fordulva csak problémákat lát, ő óriási lehetőségeket. Az Amerikai Államok elnökének máris elnevezett George Bush hisz abban, hogy a szabad kereskedelem és a demokrácia egymást erősítik a közelmúltig inkább csak a katonai diktatúrák váltógazdaságának tekintett dél-amerikai térségben.

Ezek a vágyak. A harmadik Amerika-közi csúcsértekezleten (az első 1994-ben Miamiban, a második négy évre rá Santiagóban volt) a többnyire protokolláris megbeszéléseken érződött, hogy nem eszik ennyire forrón az ünnepi vacsorát. Bush elnök otthon az elmúlt negyedévben az adócsökkentési tervét próbálta meg elfogadtatni a politikai közvéleménnyel, az Amerika-közi szabadkereskedelmi megállapodáshoz a kongresszustól szükséges tárgyalási felhatalmazás megszerzéséhez még hozzá sem kezdett. Brazília - amely a Mercosur tagja Argentínával, Uruguayjal és Paraguayjal - a dél-amerikai kereskedelmi megállapodást félti, és a térség más államai is fenntartásaikat hangoztatják az északiak szociális, környezetvédelmi elvárásai ellen. A vámmentes övezetről 2003-ban kezdődnek meg a tárgyalások, a feleknek két évük van rá, hogy még Bush mandátuma lejártáig, azaz 2005 januárjáig azt tető alá hozzák.

A québeci csúcstalálkozó előtti napokban kiszivárgott a zárónyilatkozat egyik fejezete, amely a befektetések szabadságáról rendelkezik. Ez rendkívüli felhatalmazást adna a külföldi (értelemszerűen észak-amerikai) befektetőknek, amelyek még az állammal szemben is előjogokat élveznének, például katonai puccs vagy egyéb zavargások esetén visszakövetelhetnék a befektetett tőkéjüket. A kanadai szervezők nem cáfolták e tervezet létét, csupán azt hangsúlyozták, hogy hosszú tárgyalási folyamat előzi meg a tényleges határozatot.

Az Amerika-közi tárgyalások előtti napon, április 19-én ért véget egy másik értekezlet, A népek csúcstalálkozója. Ezen a nem kormányközi szervezetek a szakszervezeti mozgalomról, a környezetvédelmi és nőpolitikai kérdéseket tekintettek át, és szorgalmazták, hogy a 800 millió amerikai polgárt érintő határozatokról a földrészen népszavazásokkal döntsenek. A tanácskozások után a harci díszbe - fekete ruhába, kapucniba - öltözött, gázálarccal felszerelt kemény mag, amelyhez most is csatlakoztak a környezetért aggódó, jó szándékú fiatalok, a szokások szerint antikapitalista karnevált rendezett. Ezen megidézték az amerikai államok közül a csúcstalálkozóra egyetlenként meg nem hívott Kubát, ugyanis kubai zászlók alatt rohamozták meg a drótkerítéseket. Több mint kétszáz tüntetőt letartóztattak. Québec a várost elárasztó könnygáz miatt megsiratta az Amerika-közi csúcsot.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.