Része-e az iszlám Németországnak?

/ 2018.04.04., szerda 17:53 /

Ki ne tudná, hogy a német politika jóval bonyolultabb, mint a magyar. De nem azért, mert a német választók önállóbban ítélkeznének a nagy kérdésekben, mint az egyéniségükre büszke magyarok.

Németország politikai szerkezete azonban egyszerre ősrégi és modern; az országnak például 17 kormányfője van: egy kancellár és 16 tartományi miniszterelnök. A német szövetségi parlamentben hét párt foglal helyet, de csak hat frakció van, mivel a CDU és a CSU közös képviselőcsoportot alakít. Kicsit hasonlít ez a Fidesz és a KDNP együttműködésére – elképzelhetetlen, hogy Orbán Viktor és Semjén Zsolt egy nemzeti kulcskérdésben az ország színe előtt ellentétes felfogást képviseljen. Pedig ez folyik Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer belügyminiszter között. Miután utóbbi kijelentette, hogy az iszlám nem Németország része, Merkel megerősítette régi álláspontját, hogy az iszlám „Németországhoz tartozik”.

Érdemes emlékeztetni arra, hogy ezt nem ő találta ki, hanem a korábbi államelnök, Christian Wulff. Még mielőtt Merkel Wulffot az elnöki posztra jelölte volna, a Frankfurter Allgemeine Zeitung 2010 áprilisában jelezte, hogy a következő államfő ilyesmit fog mondani. Kézenfekvő volt ugyanis, hogy Németország török származású lakói számára valamilyen gesztust kell tenni. Ez meg is történt, aminek sokan örültek, sokan megszeppentek, de öt évig – a 2015. szeptemberi migránsválságig – hallgattak, vagy csak halkan tiltakoztak.

Azután jött Merkel döntése a menekültek befogadásáról, a világszerte ismétlődő merényletek, az iszlám európai térítő jellegű megmozdulásai, például a Korán utcai osztogatása, és ez megriasztotta a konzervatív, keresztény pártokra szavazó népességet. Ők jobban szoronganak, mint az ateisták. Miközben a társadalom balszárnya lelkesedik a multikultiért (és ettől talán a vallásosság leértékelését is várja), a jobbközép polgárság fenn akarja tartani az ország keresztény jellegét. Fél attól, hogy az iszlám szélsőségesekre hivatkozva minden vallást háttérbe szoríthatnak a világias és szabadelvű állam megteremtése érdekében.

Ezek a gondok és áramlatok sokkal jelentősebbek, mint ha csak a közeledő bajor tartományi választások kampánya által vetett hullámok lennének. A német média mégis ezzel magyarázza a CSU-vezetőség azon hitvallását, hogy az iszlám nem tartozik Németországhoz.

A kancellár álláspontja kevésbé pártszerű, és az egész nép javát hivatott szolgálni, mert a jelentése az, hogy mindent megtesz a muszlimok integrációjáért. Mindkét álláspontnak van jogosultsága.

Ám ötszáz évvel Luther után a vita még mindig a szavak körül forog, pedig tettekről és célokról kellene beszélni. Mert, ellentétben az afrikai vagy indián zenével, a vallási kérdések másként a multikulti részei.

Minden vallásnak, így az iszlámnak is vannak parancsolatai, és – más kultúrjelenségekkel szemben – valamennyi vallás tiltja a többvallásúságot. Ezért a multikulti-elmélet vallási közösségek esetében önmagában is ellentmondásos, mert bár a társadalomban elfér szinte számtalan vallás, mindenki csak az egyiknek lehet a híve. Ezért azok az elvárások, hogy az egyének „csemegézzenek” a vallási előírások, illetve a liberális magatartás és feltételek között, nem állnák ki a tűzpróbát. Aki szigorúan ragaszkodik a hagyományos imarendhez, nem fog eltérni a tantól azért, hogy európai módon éljen, egyenjogúként tekintsen a nőkre, és eltűrje a szabadelvű kritikát.

Akármennyire ellenségesnek tűnik Merkel és Seehofer viszonya, az iszlám kérdésében csupán szereposztásról van szó, annak érdekében, hogy egyetlen más pártnak se hagyjanak teret. A kancellárnak és belügyminiszterének közös célja, hogy elérjék, a muszlimok európai polgári életmódot folytassanak, ami végső soron nem más, mint az iszlám honosítása. Nincs köze Merkel és Seehofer kölcsönös ellenszenvéhez, amely már jó tizenöt éves, de mint a CDU és a CSU pártelnökei, egymáshoz vannak kötve.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.