valasz.hu/vilag/az-ozil-botrany-utorezgesei-focista-a-nagyhatalmi-jatszmaban-129221

http://valasz.hu/vilag/az-ozil-botrany-utorezgesei-focista-a-nagyhatalmi-jatszmaban-129221

Ritkán írnak ilyen rosszat a liberális világrendről

/ 2017.12.18., hétfő 19:40 /
Ritkán írnak ilyen rosszat a liberális világrendről

Van-e jövője a nyugati liberális demokráciának? Hogyan jutott el jelenlegi válságába? Mások mellett ezeket az alapvető kérdéseket teszi fel 2017 egyik legpesszimistább, nagy visszhangot kiváltott, sokat vitatott könyve, Edward Luce The Retreat of the Western Liberalism (A nyugati liberalizmus visszavonulása) című műve.

 

Luce a Financial Times vezető újságírója, korábban Bill Clinton pénzügyminisztere, Lawrence Summers beszédírója volt. A 2008-as gazdasági válságról szóló, Time to Start Thinking (Itt az idő, hogy gondolkodni kezdjünk) című munkájával már vázolta a liberális demokráciák válságának tüneteit.

Új könyvében mélyebbre ás, szélesebbre tágítja a horizontot. Úgy véli, hogy a liberális demokráciát nem külső ellenség teszi tönkre, hanem a belső kór hatalmasodott el rajta. Arrogancia, a rendszerrel való túlzott elégedettség, a társadalom veszteseinek lenézése, a liberális demokratikus konszenzus felmorzsolódása mind része a problémának. A könyv a hanyatlás szimptómáit vázolja fel.

Edward Luce a liberális demokráciák győzelmét jelképező 1989-es berlini fal leomlásával indítja művét. Eufórikus a hangulat, nagyok az elvárások. 

„Demokráciák veszik át a Varsói Szerződés helyét, békés tüntetések hatására az elnyomó kommunista rezsim dominóként omlik össze. Nemcsak az autokratizmus, hanem a nacionalizmus is kihal. A határokat megnyitják, a globális horizont kitágul. Egypólusú világ kezdődik. Ezt a világot a nagy győztes, a szuperhatalmú Amerika határozza meg” – írja a szerző. Míg az író és barátai örömünnepet ültek Berlinben, Drezdában egy szomorú Vlagyimir Putyin figyelte az eseményeket; röviddel ezután a legnagyobb geopolitikai katasztrófának nevezte a Szovjetunió széthullását.

Edward Luce

Edward Luce

A szerző maga sem gondolta volna, hogy alig harminc évvel később azon a „policentrikus világrend” konferencián vesz részt Moszkvában, aminek központi témája az Amerika utáni világ megvitatása volt. Az újonnan megválasztott amerikai elnök, Donald Trump pedig Putyin kormányzását csodálja.

Hogyan történhetett mindez? A szerző az amerikai önhittséget, a túlzott győzelmi mámort hibáztatja.

A liberális demokráciák súlyos zavarai azonban túlmutattak az amerikai hibákon. A globalizáció radikális változásokat hozott a nyugati gazdaságban, a munkahelyeket olcsó munkaerőt kínáló országokba telepítették. Ehhez jött a digitális forradalom, az automatizmus kora, ami tovább nehezítette az alulképzett munkásosztály elhelyezkedési esélyeit. Nemcsak az anyagi javak csökkenése, hanem a remények elvesztésének lélektani hatása is megtörte a nyugati középosztályt. Ez kifejeződött abban is, hogy húzódoztak a munkától, kábítószerbe temetkeztek, erősödött az intolerancia, eldurvultak az emberi kapcsolatok. Ezt az életérzést a digitális forradalom eszközei felhangosították.

Az üzleti világ arrogánsan válaszolt a problémákra. A gazdagok off-shore cégekbe menekítették vagyonukat. A vállalatok nem a fejlesztésbe, a munkakörülmények javításába fektettek, hanem önmaguk védelmére a jogi és pr-osztályokat erősítették. A gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek. Az egyenlőtlenség drasztikusan megnőtt.

Miként válaszolt a kihívásokra a Nyugat? A szerző szerint úgy, hogy tovább rontotta a demokrácia brandjét. Amerika túlreagálta a szeptember 11-i támadást azzal, hogy emberi jogokat nyirbált meg, hamis indokokkal indított háborút Irak ellen: „Nehéz felülmúlni azt a kárt, amit az iraki háború okozott a Nyugat demokratikus missziójának hitelességében.”

A Wall Street által gerjesztett 2008-as gazdasági válság a Nyugatot sújtotta elsősorban, máshol kevésbé éreztette káros hatását. Éppen ez alatt az idő alatt erősödött meg Kína, kezdte utolérni versenytársait. A világ leghatalmasabb autokrata államára ezentúl más szemmel néztek. Megnőtt az illiberális demokráciák száma is.

Eközben a nyugati liberális pártok nagyon rossz irányt vettek. Ahelyett, hogy a gazdasági problémákra irányították volna figyelmüket, az identitáspolitikát sulykolták, az emberek gazdasági panaszait figyelmen kívül hagyták. Nem csoda, ha a lakosság nagy része elidegenedett a politikai establishmenttől. A kisember gondjai süket fülekre találtak Hillary Clintonnál is. „Bár Donald Trump halálos fenyegetést jelent az amerikai értékekre, de nem a baloldal katasztrofális politikája segítette őt hatalomra?” – teszi fel a kérdést a szerző.

Felmérések szerint ma, különösen a fiatalok körében lanyhul az érdeklődés a demokrácia iránt. Ugyanakkor egyre többen kedvelik a hadsereget, az erős vezetőket. Edward Luce a nyugati kultúrát is okolja a liberális demokráciák hanyatlásáért: eltűntek a példaadó hősök, riasztó a történelmi, társadalmi tudatlanság. Bár az Egyesült Államok megmaradt legnagyobb katonai hatalomnak és a legsikeresebb innovátornak, de polgárai már kiábrándultak az amerikai rendszerből. A szerző attól fél, hogy Amerika hanyatlása után a káosz uralkodik el a világon.

Edward Luce pesszimista, mert szerinte nem lehet megállítani a nyugati demokráciák hanyatlását, ha a nyugati elit nem fogja fel az előtte álló kihívásokat: „De hajlandók lesznek-e kijönni »posztmodern versailles-i kastélyukból«?”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.