Román kiváltság

/ 2003.09.19., péntek 08:18 /

Az erdélyi magyarság körében megrökönyödést keltettek Kovács László külügyminiszter elutasító érvei, amelyek szerint az európai uniós jogharmonizáció követelményei miatt nem igényelhetnek tömegesen kettős állampolgárságot a külhoni magyarok.

CSÍKSZEREDAI TUDÓSÍTÓNKTÓL

Románia már több mint tíz éve - mondhatni intézményesített keretek között - osztogatja a kettős állampolgárságot a Besszarábiában (Moldovai Köztársaság) és Észak-Bukovinában (Ukrajna) élő románoknak. Pedig a Moldovai Köztársaságban sokáig törvény tiltotta a kettős állampolgárságot.

Az 1991. évi román állampolgársági törvény eddigi alkalmazását elemezve egyértelmű, hogy a jogszabály legfőképpen a moldovai románok megsegítését célozta és célozza, az ő igényeikre épült. Az alapelve és sajátossága az, hogy a XX. század első felében Bukarest fennhatósága alatt lévő területek román lakói alanyi jogon megszerezhessék a román, illetve a kettős állampolgárságot. Ők kiváltságot élveznek a más - például nyugati - államokban élő, román (vagy kettős) állampolgárságot igénylő személyekhez képest.

A moldovai románok számára például nem alapkövetelmény a kettős állampolgáráság megszerzéséhez a romániai állandó lakhely és munkahely. Sőt az utóbbi időszakban a Pruton túli románok már úgy is megszerezhetik a román-moldovai kettős állampolgárság okmányait, hogy át sem lépik az országhatárt. Ezt megelőzően is csupán valamelyik határ menti romániai helységig kellett utazniuk. A román állampolgársági törvény ez évi módosítása révén is csak annyi szigorítás történt, hogy feltétel a román nyelv ismerete. Korábban csupán azt kellett valamilyen okmánnyal igazolni, hogy a kettős állampolgárságot igénylő személy Romániától elszakított területen él, illetve ott született és valamikor román állampolgár volt. Ezt a feltételt rugalmasan kezelték a román hatóságok, az ezredforduló időszakában a volt román állampolgár moldovai utódai is megszerezhették a moldovai-román kettős állampolgárságot. Ez természetes, hiszen másként csak a 60-70 évesek és annál idősebbek nyújthatták volna be kérvényeiket. A kettős állampolgársággal rendelkező moldovaiaknak csak bizonyos hányada igényelt román útlevelet. Romániai jogaikat azonban állampolgári igazolvánnyal (egyfajta "románigazolvány") is gyakorolhatják, például szavazhatnak a választásokon.

A Moldovai Köztársaságon belül 1991 óta többféle hatósági viszonyulás volt a román és román-moldovai állampolgárság lakossági igényével szemben. A román testvérállammal a feszültség és a kedélyes hangulat váltakozása jellemezte az utóbbi 10-12 évet. De a kettős állampolgárság ügyének lángja sosem aludt ki. A tiltó rendelkezéseket azért foganatosították, mert az elrománosítás és román behatolás veszélyét látták a kettős állampolgárságban. Hosszabb-rövidebb ideig hivatalosan szünetelt is a román-moldovai állampolgársági igazolványok vagy román útlevelek kibocsátása, de a folyamatot egészében semmi sem állította meg, legkevésbé az, hogy Romániának eléggé közeli európai uniós csatlakozási álmai vannak.

A kettős állampolgárságot tiltó moldovai rendeletet néhány hónapja eltörölték, emiatt valószínűleg tovább növekszik a kérvényezők száma. A kettős állampolgárság kérdéskörével Erdélyben nyilvánosan legtöbbet foglalkozó Krónika című napilap munkatársainak sikerült nemrég adatokat kapniuk a román belügyminisztériumtól. Eszerint 1991 óta 93902 moldovai személy folyamodott román (vagy kettős) állampolgárságért, 93342 igénylő meg is kapta, s közülük 27253-an szereztek román útlevelet. Utóbbiak közül 11507-en rendelkeznek vagy rendelkeztek állandó romániai lakhellyel. A 93902-es szám hihető, de némelyek szerint fenntartásokkal kezelendő, mert a valós szám sokkal nagyobb is lehet. A nemsokára általános népszavazásra kiírandó új román alkotmány szövege enyhíti a Romániában élő kettős állampolgárok jogainak korábbi korlátozásait, például törlik az alaptörvényből azt az előírást, amely szerint kettős állampolgár nem tölthet be köztisztviselői, közhivatalnoki munkaköröket. Így, ha a romániai magyarok is megszerezhetnék a magyar állampolgárságot, akkor hivatalosan ezért nem érhetné őket többet hátrány.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.