Sajtóháború Szlovákiában

/ 2007.05.17., csütörtök 11:35 /

Robert Fico szlovák kormányfő hagyományosan rossz viszonya az írott és elektronikus médiával újabb fordulóponthoz érkezett: bátran nevezhető immár hadiállapotnak. Egy nagykürtösi lakossági rendezvényen Fico azt állította, a médiumok a kormány politikai ellenzékévé váltak, április 25-én pedig kormányhatározat született a sajtó megregulázásáról.



Fico szerint a szlovák sajtóban egyre több a kormányról, az egyes minisztériumokról, miniszterekről és a koalíciós pártok munkájáról szóló hazug, az objektivitást nélkülöző, az igazságot elferdítő anyag. És mivel nem működnek az azonnali helyreigazításra kötelező jogi intézmények, a kormány ezeket a sajtótörvény módosításával akarja megteremteni.

POPULISTA HÚZÁSOK

Fico érvelése szerint a lapok a helyreigazítási kérelmeket figyelmen kívül hagyják, a bírósági úton kieszközölt helyreigazítás pedig nagyon hosszadalmas procedúra, sokszor évekig is eltart. Bár sok igazság van abban, hogy a média gyakran nem áll a helyzet magaslatán, és sok a csúsztatás is, az egész újságíró-társadalom, a szakmai szervezetek és a kiadók is egyértelműen felemelték szavukat a kormány szándéka ellen. Elsősorban a módszerek és az indoklás miatt.

Nyilvánvaló, hogy Fico miért épp most akarja olyan korlátok közé szorítani a sajtószabadságot, amilyenre csak egyik koalíciós partnere, Meciar tett annak idején kísérletet. Azért, mert az utóbbi hetekben nem volt a kabinetnek olyan lépése, amit a média ne támadott volna. Néhány példa. Koncepciózus szociálpolitikai lépések helyett újabb populista húzás volt Ficótól, hogy a gázszolgáltatókkal megegyezve havi 50 koronával (350 forinttal) csökkentik azon 65 év feletti nyugdíjasok gázszámláját, akik gázzal fűtenek. A döntésnek számos megkérdőjelezhető eleme van, kb. 150-200 ezer nyugdíjast érinthet, de biztosan akadnak majd spórolós gazdag családok is, akik átíratják a nagymamára a számlát. A munka törvénykönyvét Fico olyan mértékben módosítaná a munkaadók rovására, hogy elemzők szerint az veszélybe sodorná Szlovákia Európaszerte irigyelt gazdasági fejlődését, ami egyébként sem ennek a kormánynak az érdeme, hanem az előző jobboldali kabinetek reformjainak köszönhető.

Folytatódik külpolitikai baklövéseinek sorozata is. Amikor Líbiában a bolgár ápolónőket tetteseknek nevezte, az EU bírálatát váltotta ki. Most a NATO-ban furcsállják, hogy amíg a szlovák külügy például Oslóban a szövetség véleményével összhangban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az amerikai rakétapajzs elemeinek csehországi és lengyelországi telepítése nem veszélyezteti Oroszország biztonságát, de az ügyben tárgyalni kell Moszkvával, Fico előre bejelentette: közölni kívánja Putyinnal, hogy megérti az orosz aggodalmakat, s ő sosem engedné meg amerikai radar vagy rakéták telepítését Szlovákiába. Ezzel kínos helyzetbe hozta a cseh és a lengyel kormányt is. A sort hosszan lehetne folytatni. Nincs egyetlen valamirevaló újságíró, aki ezeket a lépéseket ne bírálná, és nagy csúsztatás a kormányfő részéről azt állítani, hogy azért bánik így vele a sajtó, mert Szlovákiában a média egyöntetűen jobboldali.

Ficónak a tavaly őszi választások előtt sem volt túl jó sajtója, azóta csak romlott a helyzet. A választási eredmények kihirdetésének éjszakáján a győztes párt, az Irány (Smer) épületébe nem engedték be - más pártközpontokkal ellentétben - a sajtó képviselőit, vagy száz újságírónak az utcán kellett reggelig várakoznia.

A KORMÁNYFŐ SÉRTEGET

Fico interjút azóta sem ad szinte senkinek, szóvivője az esetek többségében elérhetetlen, a leggyakrabban egyoldalúan, közlemények útján kommunikál a médiával. A sajtótájékoztatókon a kormányfő - ha hajlandó válaszolni a kérdésekre - gyakran agresszív, sértő megjegyzéseket tesz a kérdezőre. Ennyit az előzményekről és az általános képről.

Marek Madaric kulturális miniszternek június végéig kell előterjesztenie a sajtótörvény módosítását. A kormányfő által jelzett két legfontosabb módosítás az azonnali helyreigazítással és a Sajtótanács új jogállásával kapcsolatos. A szakmai szervezetek egyikkel sem értenek egyet. Az érvényben lévő, 1996-os sajtótörvény ugyanis rendelkezik a helyreigazításról, s az ebben rögzített eljárást médiaelemzők kielégítőnek tartják, hiszen a főszerkesztőnek akkor van joga elutasítani a kérelmet, ha bizonyítani tudja az eredeti cikkben szereplő adatok-tények helyességét, vagy ha a helyreigazítási kérelmet a törvényben megszabott két hónapos határidőn túl nyújtották be. A Sajtótanács 2002 óta működik, a kiadók hozták létre önszabályozó szervként az újságírói etikai kódex tiszteletben tartásának ellenőrzésére. Madaric szerint a Sajtótanács létrehozását, hatáskörét törvényileg kell rendezni. A miniszter állítja: akkor is önszabályozó maradhatna, ha az állam hozná létre. Arra a felvetésre, hogy ebben az esetben a kormány is küldene-e a jelenleg teljesen független testületbe képviselőket, a miniszter azt felelte, hogy ez csak részletkérdés. Tény, az etikai kódexet főleg a bulvársajtó gyakran megsérti, de furcsa módon Ficónak nem is ezzel van baja, hanem a politikai kommentárokkal, elemzésekkel.

TISZTOGATÁS A KÖZTÉVÉBEN

A kormánybejelentés napján épp Pozsonyban tartózkodott Arne König, az Európai Újságírók Szövetségének elnöke, aki a téma kapcsán azért bírálta a Fico-kabinetet, mert teljesen diszkriminálja a magánkézben lévő médiát. Szerinte ez a gyakorlat megengedhetetlen, az újságíró a nyilvánosságot képviseli. Egy szakmai konferencián Rodolphe M. Vallee amerikai nagykövet pedig azt mondta, a sajtóbírálatokra az lenne a kormány legjobb válasza, ha világos politikai állásfoglalásokat tenne. Ő egyébként a sajtószabadsággal ellentétesnek nevezte bármiféle cenzúra bevezetésének szándékát.

Nem mellékes: az utóbbi hónapok tulajdonosváltásai után legalább egy magántelevízió nevezhető a Smerhez közelinek, a Pravda pedig hagyományosan baloldali politikai orgánum. Az más kérdés, hogy már ez a lap is bírálgatja Ficót. A Pravda a téma kapcsán a következőt idézte tőle: "Mi azért fizetjük a közszolgálati médiumokat, hogy objektívan tájékoztassanak - mondta Fico. Ugyan már. A közszolgálati médiumokat mi fizetjük - meg a kormányt is. Ezért a közszolgálatiaknak nem a kormányt kellene szolgálniuk, a kormánynak pedig a mi problémáinkkal kellene foglalkoznia, nem a saját ügyeivel." A kabinet ugyanis az utóbbi hónapokban a közszolgálati tévében nagy tisztogatásokat hajtott végre, de még mindig nincs megelégedve azzal, ahogyan a királyi televízió a kormányról, a kormánypártokról tudósít.

Azzal mindenki egyetért, hogy a toldozgatás helyett szükség lenne egy új, korszerű sajtótörvényre, amit alapos szakmai-elemző munka előzne meg. De Fico az állításait egyetlen felméréssel sem tudta alátámasztani, az egyedüli érve az volt: ő úgy érzi, hogy egyre gyakrabban támadják. Egyetlen ember - még ha kormányfő is - benyomásai miatt törvényt módosítani pedig abszurdum.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.