Szájzárlat Szlovákiában

/ 2004.09.02., csütörtök 08:24 /

Egy szlovákiai cég szerint jellemhiba magyarnak lenni. Magyarul tudni előny, de beszélni már hátrány, amint azt a szlovákiai magyarság történetének első, nyilvánosságot kapott munkahelyi diszkriminációs botránya bizonyítja. Mindez akkor, amikor felerősödtek a magyarellenes hangok Szlovákiában.

Fotó: MTI
Ahol magyarul lehet beszélni - szeptemberben nyílik a révkomáromi egyetem

Ha a buszon utazol, és látsz két suttogó embert, akkor tudhatod: nem összeesküvők, csak magyarul beszélnek, és nem akarják kihívni a környezet haragját. Ha telefonon felhívod barátodat, ismerősödet, gyerekedet a munkahelyén, és szlovákul válaszol neked, már nem ütközöl meg rajta. Természetesnek veszed. Nem akar konfliktust a környezetével.

A Benyovszky-ügy

A több mint 80 éve tartó kisebbségi lét alatt először július utolsó napjaiban robbantotta ki a pozsonyi Új Szó napilap a Benyovszky-ügyet. Most először akadt egy magyar, aki vállalni merte a nyilvánosságot, és elmondta: azért távolították el a munkahelyéről, mert a kolléganőjével magyarul beszélt. Ez azért is meghökkentő, mert nem szlovák vállalat, hanem a német BASF Rt. bocsátotta el a lévai Benyovszky Szilviát és kolléganőjét. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: mindkettejüknek azért kötöttek útilaput a talpára, mert az étteremben, munkaszüneti időben magyarul beszélgettek. A cég leányvállalatának pozsonyi főnöke, Jan Vodnansky - érzékeltetve, hogy mekkora kegyet gyakorol - hajlandó volt nyilatkozni, s az Új Szónak kijelentette: "Nem az volt a gond, hogy tud magyarul, sőt ez előnyére vált, éppen ezért alkalmaztam. Csakhogy a többiek előtt is magyarul beszéltek. Neveletlenségnek és felháborítónak tartom, hogy olyan nyelven kommunikáltak, amelyet nem mindenki ért. Az pedig, hogy így felfújták az ügyet, csak nekünk ad igazat, jól tettük, hogy megszabadultunk egy ilyen jellembeli hibákkal küszködő személytől."

Néhány tény: a cég álláshirdetése külön kiemelte, hogy a magyar nyelv ismerete előny. Szilvia természetesen tud szlovákul, ráadásul némettanárként és tolmácsként is dolgozott már, s a számítógép kezelése sem okoz neki gondot. Három hét után tették ki, vagyis próbaidős volt; lényegében még nem is dolgozott, először a vállalat tanfolyamát kellett elvégeznie.

Benyovszky Szilviának és a nála idősebb, 43 éves Milková Ivettnek bizonyítékai nincsenek, csak az, amit Vodnansky az Új Szónak mondott. Szilvia úgy véli, azok, akik az esetnek fültanúi voltak, valószínűleg nem tanúskodnának, ellenkezőleg, letagadnák az egészet. Jogászok szerint anyagi kártérítés aligha hajtható be a munkáltatón az elbocsátás miatt, a BASF Rt. nem sértett törvényt, próbaidő alatt bármely félnek jogában áll indoklás nélkül felbontani a munkaszerződést. A BASF nem is indokolt. Más kérdés, sikerül-e jogi úton bizonyítani, hogy a munkáltató megsértette az antidiszkriminációs törvényt, mert ez már szankcionálható. Benyovszky Szilvia azt mondja, emberileg még sehol sem alázták meg ennyire, mint ennél a cégnél. Legalább erkölcsi kártérítést szeretne, nem hagyja annyiban a dolgot. Persze anyagi hátrányokról is lehet beszélni, sehol sem kapkodnak az olyan munkaerőért, akit valahonnan három hét után elbocsátanak. Ráadásul most már mindenki tudja róla, hogy rebellis magyar, ami szintén nem jó ajánlólevél.

Kihez fordulhat segítségért? Azt senki sem ajánlja neki, hogy az ombudsmanhoz, aki erősen kötődik a meciari HZDS-hez. Azonnal felajánlotta viszont segítségét a két hölgynek Csáky Pál emberjogi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes, aki személyesen is találkozott velük. Hasonló értelemben nyilatkozott A. Nagy László, a parlament emberjogi és kisebbségi bizottságának elnöke. Ha a sértettek tőlük is segítséget kérnének, ingyenes jogi tanáccsal és képviselettel áll rendelkezésükre a nemzeti emberjogi központ is. Az ügy pillanatnyilag itt tart. Abban a jogi szakértők egyetértenek, hogy elég nehéz lesz a bizonyítás, s az eset minden részletét alaposan ki kell vizsgálni.

Benyovszky Szilviának és kolléganőjének esete mindenesetre precedens értékű, hiszen ilyen ügy Szlovákiában még nem volt. Mármint a törvény előtt. Nincs felvidéki magyar, aki ne tudna kapásból felhozni több példát is a nemzetiség vagy nyelvhasználat miatti diszkriminációra magánbeszélgetésekben, de eddig még senki sem vállalta a nagy nyilvánosságot.

Vészharangok

A szlovák visszhang lényege, hogy csak egy felfújt, piti esetről van szó. Ráadásul Benyovszky Szilvia rosszkor, felheccelt, magyarellenes légkörben vállalja a harcot az igazáért. Az ő esete mindennél jobban érzékelteti a felvidéki állapotokat.

Szlovákiában az uniós tagság nem hozta magával a megjósolt árrobbanást, a lakossági félelmek ebből a szempontból nem igazolódtak. Váratlanul kiéleződött viszont a szlovák-magyar viszony. Ez lett a nyári hónapok egyik vezető témája. Az alaphangot a hírhedt Ján Slota fizetett hírügynökségi közleménye adta meg. A Budapestet tankokkal lerohanni akaró nemzeti vezér szerint az MKP "békaként ül a szlovák szuverenitás forrásán, és elfojtja, ezért ki kell kergetni a kormányból, csak így lehet elejét venni annak a politikai katasztrófának, hogy több százezer hektárnyi szlovák föld az egykori magyar soviniszták és kollaboránsok vagy utódaik kezére kerüljön". Még el sem csitult a Fidesznek a Szlovákiából kitelepített, jelenlegi magyar állampolgárok kárpótlására vonatkozó javaslatát kísérő szlovák közfelháborodás, máris új "ügyek" keletkeztek. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke július végén a határon túli autonómiákról nyilatkozott, mire Pozsonyban meghúzták a vészharangot. A nemzetiek petíciós akciót indítottak az autonómia elleni szlovákiai népszavazás kiírásáért.

E nevetséges kezdeményezést még egy HZDS-es vezető is olcsó reklámfogásnak minősítette, amellyel a több részre szakadt nemzetiek egymást akarják hazafiságból lepipálni. A nacionalista szólamokhoz teljes mellszélességgel csatlakozott az ország legnépszerűbb pártja, az ellenzéki Smer, amelynek populista elnökét, Robert Ficót pár hónapja Budapesten Kovács László is fogadta. Akkor az ügy feszültséget is keltett az MKP és az MSZP között. Hiszen - Bugár Béla jellemzésével élve - Fico retorikája már rosszabb, nacionalistább, mint Slotáé.

A következő körben a mindig mérsékelt, visszafogott Bauer Edit európai parlamenti (EP) képviselőnek sikerült magára haragítania a szlovák közvéleményt, amiért Strasbourgban egy bizottsági ülésen elmondta: az EP-ben mindenkinek módja van arra, hogy az anyanyelvén szólaljon föl, a szlovák parlamentben viszont nincs ilyen lehetőség. Ezúttal kormányoldal és ellenzék közösen rohanta le az MKP-t, minden szlovák parlamenti meg ellenzéki párt tiltakozott az ellen, hogy magyar szó hangozhassék el a T. Házban. A meciari vezetés 1996-ban - annak a képviselői csoportnak a javaslatára, amelynek tagja volt a jelenlegi államfő, Ivan Gasparovic - módosította úgy a házszabályt, hogy megvonták a kisebbségek anyanyelvi felszólalásának jogát. Egyedül Miroslav Kusy politológusprofesszor háborodott fel azon, hogy 1996 óta senkinek sem akaródzik helyrehozni Meciaréknak ezt az alkotmányellenes, jogsértő lépését. Az nem érv, hogy Bugárék úgysem szónokolnának magyarul a törvényhozásban, mert jól tudnak szlovákul. "E logika szerint el lehetne törölni az élethez való jogot, ha senki sem fenyeget bennünket, a magánvagyonhoz való jogot, ha senki sem akar kirabolni bennünket" - véli Kusy. Bugárék már most szeptemberben kezdeményezni fogják a házszabály módosítását a nyelvhasználat ügyében. Teljesen biztos a javaslat leszavazása.

Autonómiaváltozatok

A legeslegnagyobb felháborodást azonban Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke váltotta ki, amikor az autonómia kapcsán a Pátria Rádiónak a következőt nyilatkozta: "Minden (európai országban létező) autonómia esetében vagy gazdasági, vagy politikai nyomás, vagy harci tevékenység volt tapasztalható, esetleg ezek kombinációja. Pusztán politikai akarattal, tárgyalásos úton autonómia sehol sem jött létre." Természetesen Szlovákia esetében Duray is kizárja az erőszakos utat, de ezt már a szlovákok eleresztették a fülük mellett. A szlovák médiában, politikusok nyilatkozataiban Duray a sátán, aki erőszakkal is megteremtené a területi autonómiát.

Az igazsághoz tartozik, hogy a kérdés az MKP vezetését is megosztja. Amikor a magyar párt hat éve belépett a kormányba, lemondott a területi autonómia igényéről. Duray azt kifogásolja, hogy a pártnak az autonómia kérdésében nincs sem közép-, sem hosszú távú programja. Ezzel szemben Bugár a kulturális és oktatási autonómia megteremtésére, az önigazgatásra helyezi a hangsúlyt, példaként az ősszel nyíló révkomáromi Selye János Egyetemmel érvel.

Más határon túli magyar pártokkal szemben az elmúlt időszakban az MKP számára az autonómia kérdése nem volt elsődleges téma. Ami nem jelenti azt, hogy nem kellene a közeljövőben valamiféle programot kidolgoznia.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.