Szövetségek

/ 2004.07.15., csütörtök 08:23 /

Fotó: MTI
Medgyessy Péter és Adrian Nastase. Régi idők barátsága

Csíkszeredai tudósítónktól

Nem sok jóval, vagyis a várt támogatások csökkentésével "biztatta" Medgyessy Péter miniszterelnök a vendéglátóit a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) marosvásárhelyi épülő diákközpontjában. Gyors erdélyi körútjának csíkszeredai állomásán sem tudott megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy a székelyföldi városban lesz-e magyar konzulátus, melynek létesítését a régió lakossága évek óta várja. A romániai látogatás egyik fő céljaként emlegetett Létavértes-Székelyhíd új uniós határátkelő avatásának ünnepélyességét is "felfújták", hiszen a mosolygós magyar és román kormányfő "félkész termék" fölött vágta el a két nemzetiszínű szalagot. Medgyessy Péter erdélyi körútján kijelentette: a magyar kormány következetesen és tudatosan segíteni óhajtja a Székelyföld fejlődését. Arra azonban nincs tanú, hogy a székelyföldi autonómia valós igényét ez ideig felvetette volna a román kormányfővel történt számos találkozóján - tárgyalásaikon és vadászataikon.

Az MSZP ürügyet keres

Az erdélyi magyar polgári erők már több autonómiatervezetet is kidolgoztak, kettőt a parlamentnek is benyújtottak, a román többség azonban egyhangúlag elutasította, alkotmányellenesnek minősítette. Adrian Nastase kormányfő a legtöbb román párttal és a mai magyar kormánnyal egyetemben veszélyforrásnak ítéli az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) autonómiatörekvéseit. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ugyan az autonómia elkötelezettjének tartja magát, de hibának ítéli meg a polgári erők "sietségét", ők ugyanis Románia európai uniós csatlakozásával párhuzamosan szeretnék lefektetni a tényleges autonómia alapjait. A magyar és román szocialistáknak jó ürügy a kérdés kikerülésére az 1996 őszén aláírt alapszerződés, melyben a Horn-kormány tételesen is lemond az erdélyi magyarság autonómiájának a követeléséről, az autonómiatörekvések elkötelezett támogatásáról. Ebben azóta is következetesek.

Medgyessy Péter Tusnádfürdőn bejelentette a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) rendkívüli ülésének összehívását. Meghallgatta erdélyi házigazdáit, hogy mit szeretnének megvitatni a szeptember 11-én esedékes tanácskozáson, az viszont talány, hogy kik lehetnek ott, képviseltetheti-e magát az erdélyi MPSZ, EMNT és SZNT. A korábbi nyilatkozatok tanúsága szerint a Medgyessy-kormány szívesen mellőzné őket, azzal indokolva, hogy nem támogatja a megosztottságot, ezért csak a határon túli magyarság legitim szervezeteinek, pártjainak a vezetőit hívják meg. De valójában ez is a megosztottságot gerjeszti.

Figyelmen kívül hagyják azt, hogy az erdélyi polgári erők jelentős lakossági támogatottságot élveznek, amit nem tükröz a helyhatósági választások eredménye, mert ott közülük sokan az RMDSZ-re szavaztak, vagy független jelöltekre. Az RMDSZ viszont aktív résztvevője vagy passzív szemlélője volt a polgári erők választási részvételét megakadályozó román törvény parlamenti kidolgozásának, elfogadásának. Az új jogszabályt a parlament "gyorstalpalással", a június 6-i helyhatósági választások előtt néhány héttel fogadta el, és az eleve diszkriminatív jellegű előírásokat még az utolsó pillanatban is úgy módosították, hogy a román bírósági szervek formai okokra (a támogatói aláírásokat tartalmazó ívek nem szabványszerűségére) hivatkozva elutasíthassák az erdélyi MPSZ hivatalos bejegyeztetését, választási jelöltállítását. Az erdélyi magyar polgári erőket sújtó fondorlatokat még a Helsinki Bizottság romániai szervezete is jogsértőnek nevezte. Felfigyelt a történtekre az Európai Parlament és az Európa Tanács számos politikusa, képviselője, tisztségviselője, valamint a Velencei Bizottság is.

A Medgyessy-látogatással szinte egy időben terjedtek Erdélyben a sajtóhírek az Európai Néppárt vizsgálóbizottságának a jelentéséről és visszhangjairól. Az Orbán Viktor Fidesz-elnök, Európai Néppárt-alelnök által vezetett szakértői csoport a romániai helyhatósági választási törvényt és kihatásait vizsgálta, megállapítva, hogy az új jogszabály olyan diszkriminatív és demokráciaellenes előírásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek célzatosan ellehetetlenítették, meghiúsították az erdélyi Magyar Polgári Szövetség választási részvételét. A néppárti bizottság jelentése szorgalmazza a román választási törvény módosítását az őszi általános választások előtt, és kéri az illetékes európai fórumoktól, szervektől a román válaszlépések követését, számonkérését, a romániai választási jogrendszer megfigyelését. A Medgyessy- kormány nem fogalmazott meg hasonló igényt a jogorvoslásra.

A kettős állampolgárság

Medgyessy Péter erdélyi találkozóin természetesen szóba került a kettős állampolgárság kérdése is. Ez Erdélyben nem csupán fellángoló téma, már régóta foglalkoztatja az anyaországtól elszakadt magyarságot. Számos felmérés vagy aláírásgyűjtés egyértelműen pozitív, igenlő eredménye is bizonyítja ezt. Egy ideig a kérdés háttérbe szorult, mert a kedvezménytörvény eredeti változata részben pótolni látszott a kettős állampolgárság hiányát, illetve utóbbinak az alapja lehetett volna. A státustörvénynek az MSZP-SZDSZ-kormány általi kiüresítése után azonban ismét nagyobb súlyt kap a kettős állampolgárság erdélyi magyar igénye. Annál is inkább, mivel a román törvények már nem tiltják azt, hogy kettős (román és még valamilyen) állampolgársággal rendelkező személy köztisztviselő legyen. A mai magyar kormány azonban nem veszi figyelembe a kettős állampolgárságra való tömeges irányt, csupán azt kérdezgeti, miért szükséges, és azt magyarázza, miért nem lehet.

Szándékomban áll a Máért előtt találkozni a határon túli magyar közösségek és az anyaország püspökeivel, egyházfőivel - mondta Erdélyben Medgyessy Péter, és ha tényleg létrejön a találkozó, a miniszterelnöknek erkölcsi kötelessége egy mulasztásáról és annak okairól is beszámolni. Június 22-én Washingtonban tárgyalt George Bush amerikai elnökkel, és alkalma lett volna segítséget kérni az erdélyi magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának sürgetésében. Medgyessy ezt nem tette meg, noha a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványa vállalta volna a közvetítést. Az alapítvány már hónapokkal korábban elkészített egy részletes jelentést a romániai, erdélyi magyarság jogsérelmeiről. A dokumentum rámutat arra is, hogy a magyar történelmi egyházak és más romániai egyházfelekezetek csak kis hányadát kapták vissza a jogos tulajdonaiknak, ingatlanjaiknak. Az alapítvány jelentése határozattervezetként eljutott a washingtoni kongresszus képviselőházához is. Medgyessy kormányfőnek csupán annyi lett volna a dolga, hogy emlékeztesse Bush elnököt a dokumentumra, és kérje, sürgesse a közbenjárást. Ezek után úgy tűnik, a Tempfli József nagyváradi megyés püspöknél tett látogatás is csak színlelése a törődésnek.

Medgyessy Péter magyar kormánypárti politikustársaihoz hasonlóan cáfolta azt, hogy A Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió elnevezésű tusnádfürdői szeminárium ellenrendezvénye lenne a Tusnádfürdőn és a közeli Bálványosfürdőn már másfél évtizede honos nyári szabadegyetemnek, melynek kezdeményezője és egyik társszervezője a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség. Pedig Székelyföldön egyértelmű kapcsolatot, párhuzamot látnak a két diáktábor között, csak éppen az időpont nem ugyanaz, a központi téma azonban hasonlít a "Tusványoséhoz", ahogyan a fideszes rendezvényt nevezik. Tavaly a marosvásárhelyi Félsziget fesztivált és diáktábort szervezték úgy, hogy valamelyest zavarja a "Tusványost". Sokak szemében ez is a megosztási kísérlet egyfajta megnyilvánulása.

A magyar-román nagypolitikai kapcsolatok utóbbi egy évtizedének történéseit elemezve egyértelműnek tűnik az, hogy a Magyar Szocialista Párt és a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elkötelezte magát egymás kölcsönös választási támogatásával. Így történt ez 1996-ban a két párt jó néhány politikusának kampányízű találkozóin, a Szocialista Internacionálé fórumain, és minden bizonnyal így történik ez a 2004-es romániai és a 2006-os magyarországi általános választásokon is.

Markó Béla és az RMDSZ egész csúcsvezetősége gyakran ül le tárgyalni a román kormánypárt vezetőivel, de a Medgyessy-kormány tagjaihoz hasonlóan eléggé ritkán találkozik az erdélyi MPSZ, az EMNT és az SZNT tisztségviselőivel. Az is megosztottságot gerjeszt, ha a Medgyessy-kormány állandóan arra hivatkozik, hogy az RMDSZ-szel egyeztet, mielőtt az erdélyi polgári erőket esetleg tárgyalópartnernek tekintené. Nem lehet véletlen az, hogy a magyarországi és romániai baloldali kormány, valamint - részben - az RMDSZ is éppen azokat a polgári erőket bírálja, amelyek sürgetik az erdélyi, székelyföldi autonómiát. Az RMDSZ máskülönben egyedüli és utolsó szövetségese maradt a román kormánypártnak. Annak a pártnak, amely súlyos vereségeket szenvedett a helyhatósági választásokon, főleg Románia fejlettebb, felvilágosultabb vidékein, településein. A PSD valószínűleg hatalomátadásra kényszerül az év végi általános választások után. A román kormánypárt központi és területi vezetőségi köreit elképesztő korrupciós botrányok tizedelik, a lakosságnak elege van a sok lopásból, hazugságból, képmutatásból. Az RMDSZ-nek is alighanem ismét a jobbközép demokrata erőknél kell partnert keresnie.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.