valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

http://valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

Testvéri alkudozás

/ 2002.06.07., péntek 07:47 /

Elképzelhető, hogy az új kormány máris beleesett az első külpolitikai csapdába, amit még saját maga helyezett el a választási kampány alatt. Nastase román miniszterelnök ugyanis egyértelművé tette: szeretné, ha a magyar országgyűlés megváltoztatná a státustörvényt, és jogilag garantálná az összes román állampolgárnak, etnikai hovatartozástól függetlenül, hogy azonos feltételekkel vállalhasson Magyarországon munkát. Az MSZP is meg szeretné változtatni a státustörvényt, de úgy, hogy abba ne kerüljön be a román munkavállalók jogainak biztosítása. Annak ellenére, hogy tavaly nyáron az MSZP is megszavazta, soha egyetlen alkalmat sem hagyott ki, hogy ne bírálja a kedvezménytörvényt. (Az SZDSZ meg sem szavazta.)

A fő kifogás rendszerint az volt, hogy a törvény feszültséget szít a szomszédos országokkal meglévő viszonyban, akadályozza hazánk EU-csatlakozását. Már akkor fel lehetett fedezni a kritikai észrevételek mögött, hogy az MSZP igyekszik szembeállítani az ország integrációs politikáját a határon túli magyarok érdekeivel. Az igazi ellentámadás azonban tavaly december 22-e után következett be, amikor aláírták Budapesten az úgynevezett Orbán-Nastase egyetértési nyilatkozatot, amelyben a kedvezményes munkavállalás lehetőségét kiterjesztették a nem magyar származású román állampolgárokra is. Ekkor az MSZP össztüze a hazai munkavállalók állítólagos védelmében indult meg a lehetséges román munkaerő ellen. A szocialista politikusok több millió román magyarországi alkalmazásának rémképét vetítették előre, jóllehet ők is tudták, hogy a magyar munkaadók nem mutatnak hajlandóságot a nyelvet nem ismerő idegenek alkalmazására, nem is beszélve a munkavállalás egyéb szigorú feltételeiről. A hazai munkaerőt állították szembe a románnal, idegenellenes hangulatot keltve. Megjegyzendő, hogy Európában a radikális jobboldali pártok is ezt a választási taktikát követték. A francia Le Pen, az osztrák Haider vagy a meggyilkolt holland Pim Fortuyn kampányszótárában is gyakran előfordult a hazai munkahelyek védelme a külföldiekkel szemben kitétel.

Nastase is jól tudta, hogy a gesztusértéken túl igazi jelentősége nem volt a budapesti megállapodásnak, de annak tényét a belpolitikában jól ki lehetett használni, és ezzel az alig burkolt árukapcsolással megnyílt az út a státustörvénynek a romániai magyarok számára történő alkalmazására. Ettől kezdve román részről nem bírálták a törvényt, bíztak abban, hogy a június 22-i felülbírálás után is maradhat az eredeti állapot.

Csakhogy az új, MSZP-SZDSZ-es kormány egyérteművé tette, hogy választási ígéreteihez híven megvédi a magyar munkavállalókat az állítólagos román inváziótól, és esze ágában sincs meghagyni az Orbán-Nastase megállapodást. Sőt arra hivatkozva, hogy Szlovákiával eddig nem sikerült megállapodásra jutni a státustörvény ügyében, és most már Ukrajna is kifogásokat emelt, általános támadást intézett a saját maga által is megszavazott törvény ellen. Bársony András külügyi politikai államtitkár kijelentette: az egész törvényt és a megállapodást (Orbán-Nastase) át kell gondolni.

A román diplomácia gyorsan reagált, és bizonyos lépéselőnyhöz is jutott. Ráadásul a román miniszterelnök az időzítés nagymesterének bizonyult. Nastase szinte éppen abban az órában jelentette be, hogy a státustörvény megváltoztatását akarja kieszközölni, és ideiglenes jellegűnek nevezte a tavaly decemberi budapesti megállapodást, amikor az új magyar kormány a Parlament épületében letette a hivatalos esküt. Tehát Budapest és Bukarest egyaránt változást akar.

Ezen a ponton találkozik a két ország külügyi vezetőinek szándéka. Pillanatnyilag azonban csak ebben. Ugyanis Románia azt szeretné elérni, hogy az Orbán-Nastase megállapodást emeljék be a kedvezménytörvénybe, ezzel jogilag garantálják, hogy hazánk nem fog etnikai alapon különbséget tenni a hozzánk érkező munkavállalók között. Ez éppen ellentétes koncepció, mint amit a magyar külügyi vezetés vall, hiszen az utóbbi éppen a román munkavállalókat akarja távol tartani az országtól. Másik megoldásként szóba jött, hogy a kérdést a magyar-román alapszerződés keretében létrehozott vegyes bizottságban oldják meg. Vagyis a problémát vegyék ki a státustörvényből, és helyezzék át az alapszerződés szerkezetébe, amelyet még Horn Gyula és Ion Iliescu kötött 1996-ban. Az alapszerződésben mondott le Magyarország az erdélyi magyarok kollektív jogairól, vagyis az autonómiáról, illetve beleegyezett abba, hogy a magyar egyházi ingatlanok visszaadásáról később tárgyaljon a két ország. Ez utóbbi problémát azóta sem sikerült rendezni.

Bársony András a szomszédos országgal való vitában "testvérpártnak" nevezte a romániai Szocáldemokrata Pártot, amelynek Iliescu az elnöke. Az az Iliescu, aki 1990-ben a marosvásárhelyi magyarellenes pogromot szervezte, illetve az alapszerződés megkötése után a választási kampányban durva magyarellenes kirohanásokat tett éppen annak az izraeli Ron Werbernek a tanácsára, aki viszont az MSZP-t segítette az itthoni kampányban.

Az MSZP már hosszú ideje azon fáradozik, hogy kihozza a román, úgymond szociáldemokratákat a nemzetközi elszigeteltségből, és felvetesse őket a Szocialista Internacionáléba. Legutoljára májusban tárgyalt erről a két párt Budapesten. Az új magyar kormány a Romániával meglévő ellentétet nagy valószínűséggel úgy akarja feloldani, hogy a romániai, és tegyük hozzá, a többi határon túli magyar munkavállalót is távol tartja majd Magyarországtól. Ilyen irányba kívánják a státustörvényt módosítani. Bársony András ezt így fogalmazta meg: a státustörvényben van egy általános probléma. Az európai kisebbségi normagyűjtemény akár politikai, akár jogi normákról van szó, alapvetően azt mondja, hogy biztosítani kell a nemzeti kisebbségek számára a szabad identitásválasztást, fennmaradásukat abban az országban, ahol élnek, ehhez meg kell teremteni az összes kulturális és egyéb feltételt. A (státus)törvény gazdasági, szociális jogokról beszél, amelyek ennek az európai kisebbségi jogi intézményrendszernek nem részei.

Mindez már előrevetíti, hogy az új magyar kormány milyen irányba kívánja módosítani a státustörvényt, vagyis éppen a lényegétől, annak a határon átívelő nemzeti újraegyesítés jellegétől akarja megfosztani. Ha ez megtörténik, akkor már nem lesz jelentősége annak, hogy ki és milyen alapon vállalhat munkát Magyarországon, hiszen mindenki egyformán hátrányos helyzetben lesz.

Ezen az alapon Nastase is ki tud majd Budapesttel egyezni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.