Tombol a Facebook-botrány: töröljük magunkat?

/ 2018.03.22., csütörtök 19:00 /

A sors iróniája, hogy épp az a Szilícium-völgy segítette hatalomra Donald Trumpot, amely büszkén vallja liberális nézeteit, s ahol állítólag mindenki egységesen felsorakozott Hillary Clinton mögött 2016-ban.

Ahogy ma már az elnök szűk köre is megerősítette, Donald Trump egyik leghatékonyabb fegyvere a Facebook volt. Mark Zuckerberg legutóbbi interjújában elismerte, hogy a Facebook egyre fontosabb szerepet játszik a politikában, különösen a választások idején. De mennyire készült fel erre a kaliforniai internetes világcég?

A legutóbbi botrány tovább rontotta a Facebook hitelét. Tőzsdei értéke esett, befektetők perlik a céget. Mind Európában, mind Amerikában vizsgálatot kívánnak indítani a Facebook ellen. Rendszabályokat akarnak bevezetni. Sok hűhó semmiért? Túl nagy hatalommal rendelkezik a Facebook ahhoz, hogy hozzá merjenek nyúlni? A közeljövőben ez is eldől.

A héten elindult a #WheresZuck? mozgalom, azaz végre a Facebook vezetőjét, Mark Zuckerberget akarta hallani Amerika a legutóbbi adat-kiszolgáltatási botrányról, az adatok biztonságáról, a cég átláthatóságáról és arról, hogy mennyire készült fel a Facebook arra, hogy politikai tényező legyen.

Szerdán végre megszólalt a cégalapító.

Fotó: Europress/AFP/DPA/Ole Spata

Zuckerberg beismerte a hibákat, ugyanakkor áldozatnak tüntette fel a Facebookot. 2013-ban Aleksandr Kogan orosz-amerikai kutatónak megengedték, hogy olyan applikációt tegyen fel a honlapra, amellyel a felhasználók személyiségét vizsgálja. Szerinte az már nem a Facebook hibája, hogy Kogan továbbadta az 50 millió Facebook-barát felmérésének eredményeit a Cambridge Analytica nevű brit politikai adatelemző és marketing cégnek.

A 2014-ben alapított vállalatot az amerikai Robert Mercer befektető milliárdos, Donald Trump legbőkezűbb támogatója pénzelte, Steve Bannon, Trump volt főtanácsadója pedig az irányítók között volt. Eredetileg a 2014-es amerikai törvényhozói választásnál akarták felhasználni az adatokat, és megcélozni a Facebook-felhasználókat. Bannon már akkor is a populista-nacionalista vonalat nyomta. Támadták az establishmentet, a korrupciót, a bevándorlókat. Már akkor készen álltak azok a bevált szlogenek, mint a „Csapoljuk le a mocsarat!”,  „Építsük fel a falat!”, „Tegyük Amerikát naggyá!”, amelyeket később Donald Trump kiválóan tudott használni.

Zuckerberg szerint 2015-ben felszólították a Cambridge Analyticát az adatok megsemmisítésére. Akik persze megígérték, de nem teljesítették. A Facebook semminek sem járt utána, és az ügy ki sem derült volna, ha a múlt héten egy volt munkatárs nem leplelezi le a cég tevékenységét.

Alexander Nix, a Cambridge Analytica vezetője látható egy poszteren rácsok mögött a cég londoni irodájának bejáratánál március 20-án. A felirat magyarul: „A mi adataink nem az ő adatai. Börtönbe vele!"

Fotó: Europress/AFP/Daniel Leal-Olivas

A Facebooknak több problémával is szembe kell néznie. Legelőször is azzal, hogy képesek-e óriási hatalmú cégüket vezetni, immár egy világbirodalmat felelősen irányítani. Zuckerberg bevallotta, hogy 2005-ben a harvardi kollégiumi szobában mindenre gondoltak, csak arra nem, hogy jelentős politikai tényezővé válnak. Mára köztudomású, hogy az amerikai felnőtt lakosság kétharmada a közösségi oldalakról kapja a híreket. Éppen ezért a Facebook nem maradhat tovább semleges platform, amire mindent fel lehet tenni. Nagy a nyomás, hogy kiadóként működjön, amely felelős honlapja tartalmáért. A Facebook erre egyelőre képtelen. Algoritmusuk még a gyűlöletbeszédet, uszítást, terroristatoborzást sem tudta pontosan kiszűrni. Nincs elég széles látókörű, nagy tudású alkalmazottjuk sem, akik a tartalmi vonatkozásokat el tudnák bírálni. A technológia ismerete erre nem elég.

Zuckerberg nem gondolta volna, hogy ennyi ember tevékenykedjen hamis szándékkal az oldalaikon. A Facebookot megszállták a trollok, a fake news terjesztők, az oldalak a dezinformáció forrásai lettek. Anne Applebaum történész, újságíró szerint a közösségi oldalak felelősek a demokratikus vita, a civilizált párbeszéd megszűnéséért. „Ha az igazság különféle változatai jelenhetnek meg különböző online kiadásokban, ha senki sem tud abban megegyezni, mi is történt tegnap, ha a manipulált, hazug weboldalakat támogatja az internetes csőcselék, akkor szélsőjobbos vagy szélsőbalos összeesküvés-elméletek jelenhetnek meg, amelynek épp olyan súlya van, mint a valóságnak. A hazug politikusokat pedig felbérelt hívek támogatják” – írja.

Zuckerberg alábecsülte a 2016-os amerikai választási kampányban az orosz beavatkozást, az álhírek, hamis hirdetések terjesztését, pedig legalább 126 millióan olvasták őket a Facebookon. A cég nem volt képes arra, hogy leállítsa őket. Ezek után többen követelik, hogy a televíziós hirdetések mintájára a Facebook is tüntesse fel, kik pénzelik a hirdetéseket. Szigorítsák meg a feljelentkezést is, ne lehessen álnévvel Oroszországból vagy éppen Macedóniából álhíreket terjeszteni. Zuckerberg tudja, hogy nemcsak az amerikai, de minden választás előtti kampánytevékenységre nagyobb figyelmet kellene szentelniük. Nem részletezte, hogy ezt miképp tudják megoldani.

Steve Bannon (jobbra) az Ovális Irodában

Fotó: Getty/Europress/Drew Angerer

Soha nem volt kétséges, hogy a Facebook kedvéért milliárdok mondtak le személyiségi jogaikról. Önkéntesen osztották meg adataikat, tárulkoznak ki naponta. Az sem titok, hogy a Facebook abból szerzi hatalmas bevételét, hogy az adatokat a hirdetőknek továbbítja, hogy azok pontos információk tudatában célozzák meg a vásárlókat. Ahogy a szakértők mondják a Facebooknál a felhasználó maga az árucikk.

A Facebook-barátok nagy többségét mindez nem érdekli, de változhat a helyzet, ha adataikat politikai manipulációra használják, mint a Cambridge Analytica esetében. A zűrzavaros helyzetben még Zuckerberg sem tudja, hogy van-e több Kogan, aki továbbadja az adatokat, és van-e több konzultációs cég, amely politikai fegyverré kovácsolja őket.

A Facebook bizalomvesztéssel küszködik, ezt Mark Zuckerberg is bevallotta. Megindult a #DeleteFacebook (Töröld a Facebookot) mozgalom, de a tömegek egyelőre nem hagyják el kedvenc honlapjukat.

Mark Zuckerberg ismét bocsánatot kért, immár sokadszor 2017 és 2018-ban. De már nem elég a könnyes vallomás, miszerint úgy akar dolgozni, hogy két kislánya egyszer majd büszke legyen rá. A mea culpát ezúttal tetteknek kellene követniük. Mert egyes fórumok már a lemondását követelik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.