Törésponton

/ 2004.03.05., péntek 08:20 /

A ROMA FOSZTOGATÁSOK kirobbanása óta az ország keleti régióit a köznyelv egyszerűen Vadkeletnek keresztelte el. Szlovákia gazdaságilag legfejletlenebb és legnagyobb - a pozsonyi három-négy százalékossal szemben -, általában 30 százalék feletti munkanélküliséggel sújtott vidékeiről van szó. A kormányzat erősítésként, rendfenntartó célokra másfél ezer rendőrt és közel 650 katonát vezényelt a térségbe.

A közvéleményt megdöbbentették az események, a történtek az 1992-es Los Angeles-i faji zavargásokat, az ottani fosztogatásokat idézték. A látványos rablások a lőcsei Billa élelmiszeráruházzal kezdődtek, ahová február 18-án, szerdán tört be vagy nyolcvan roma. E sikeres akció nyomán a cigányok más járásokban is vérszemet kaptak, egyre több kisebb-nagyobb boltba törtek be. Az első összetűzésekre a kivezényelt rendőrséggel 23-án, hétfőn este került sor Tőketerebesen. Mikulás Dzurinda kormányfő, bár addig is többen sürgették, csak ezek után volt hajlandó összehívni a kabinet rendkívüli ülését, másnapra, 24-re. Tehát csak hat nap után született döntés a karhatalom megerősítéséről Kelet-Szlovákiában, s arról, hogy a rendőrség minden megengedett eszközt - gumibot, vízágyú, helikopter - bevet, ha szükségessé válik. És a következő napon, a szerdai rendes kormányülésen hoztak néhány szociális jellegű intézkedést. A sajtó azért vádolta a kormányt, hogy lebecsülte a helyzet súlyosságát, s nem utolsósorban azokat a titkosszolgálati jelentéseket, amelyek előrevetítették, mire lehet számítani a romák részéről. Dzurinda ezután ígérte meg a televízió nyilvánossága előtt, hogy a kormány a rendőrség és a katonaság segítségével szavatolja a polgárok személyi és vagyoni biztonságát.

Itt kell megemlíteni egy lényeges jellemzőt. A két kormányülés döntéseit kommentálva több külföldi lap is arról írt, hogy a rendőrség farkasszemet néz a romákkal, és az országban polgárháborús helyzet uralkodik. Nem volt polgárháborús helyzet, s remélhetőleg nem is lesz az. Zavargások és fosztogatások voltak, a rendőrség tényleg farkasszemet nézett a romákkal: körülzárt néhány cigánytábort, hogy kiemelje, előállítsa a tetteseket. És megerősítették az élelmiszerboltok meg más objektumok védelmét.

A közhangulat nem romapárti. A cigányok vezetői azt mondják, azért lopnak, mert éhesek. De itt több olyan bolt volt, ahonnan főleg az alkoholt, a cigarettát meg az édességet vitték el. Több esetben romboltak, mindent törtekzúztak. Rimaszombaton az egyik tiltakozó elárusítónőt fagyasztott hússal verték fejbe. A keleti kisvárosokban és falvakban az emberek nem alusznak nyugodtan. Félnek a csoportosan vonuló romák agresszivitásától. Nem egy helyütt ordították bele a kamerákba, hogy ha kell, kirabolják a "fehérek" házait is. Ezért kellett a határozott rendőri fellépés, nem szabadott megvárni, amíg például "felébrednek" a szkinhedek, vagy a megtámadottak veszik kezükbe az ügyeket. Vagyis a szociális elégedetlenség sajátos szlovákiai megnyilvánulása hordozott - s egy ideig még fog is - komoly veszélyeket. A dolgok további elfajulásának mindenképpen elejét kellett venni.

Néhány alapvető adat: a szlovákiai cigányság lélekszámát 400 ezer körülire becsülik, a 2001-es népszámláláskor csak 90 ezren vallották magukat romának. A cigányoknak hozzávetőleg a fele betagozódva él, a másik fele elkülönülten, romatelepeken, ez utóbbiakból mintegy hatszázat tartanak nyilván. E cigánytáborokban a munkanélküliség 90-100 százalékos. A rendszerváltás után kialakult sajátosság, hogy az életet a romatelepeken már nem vajdák tartják kézben, hanem az uzsorások, akik maguk is romák. Elképesztő kamatokra kölcsönöznek pénzt, s amikor az átlagcigány felveszi a segélyt, az az utolsó fillérig az ő zsebükbe vándorol. Az ő lelkiismeretlenségük miatt is öltött ekkora méreteket a nyomor, a kilátástalanság. A rendőrség gyanúja szerint egyrészt ők állhatnak az összehangoltnak tűnő zavargások mögött, felbujtók lehetnek a börtönből szabadultak, akik eddig is bűncselekményekből éltek. Dzurinda is emlegetett bizonyos csoportokat, amelyeknek érdekükben állhat a romák bujtogatása, de konkrétumot nem mondott. Lehet, hogy ugyanazokról van szó, akik pár évvel ezelőtt a szlovákiai romák "etnoturizmusát" szervezték a nyugat-európai országokba, s akik miatt nem is oly rég több EU-ország szinte csiki-csukit játszott a Szlovákiával szembeni vízumkényszerrel. A szervezettséget támasztja alá a rendőri beavatkozások nyomán gyorsan megváltoztatott taktika: több helyütt már csak a nőket és gyerekeket küldték be az üzletekbe fosztogatni. Tőketerebesen például az asszonyok egymásnak dobálták a csecsemőket, tudván, hogy a rendőrség a gyermekes anyákat nem veszi őrizetbe.

A rendőrség hajtóvadászatot indított a roma uzsorások ellen. Szenzációnak számított a múlt csütörtöki nyugat-szlovákiai eset. A Révkomáromhoz közeli, borairól ismert Szentpéteren egy roma nő az országban elsőként nevezte meg az uzsorást. Nem kis bátorság kellett hozzá.

A Nyugat nagyra értékeli a szlovák gazdasági reformokat. A januártól bevezetett 19 százalékos egységes jövedelemadóból és áfakulcsból a lakosság egyelőre az áremelkedéseket érzi. A számítások szerint egy kétgyermekes család havi kiadásai közel kétezer koronával ugrottak meg. Ha ehhez hozzáadjuk a szociálpolitikai szigorításokat, akkor tény, hogy a legszegényebb rétegek életszínvonala zuhant a legnagyobb mértékben. A szociálpolitikai reformok lényege a munkára való ösztönzés. A bonyolult szabályok szerint működő szociális támogatások és juttatások rendszeréből válasszuk ki a legegyszerűbb példát. Az az egyedülálló személy, aki már régóta nem dolgozik, és nem tudja bizonyítani, hogy önhibáján kívül lett munkanélküli, az eddigi 2900 korona helyett 1450-et kap - ami még a lakbérre sem elég -, s ez az összeg a családtagok számától függően 4210 koronáig emelkedhet. Ehhez még jöhetnek különböző járulékok, de a lényeg, s a romák ezt sérelmezik: az eddig kapott pénznek februártól csak a felét vihetik haza. Dzurinda a kormánydöntések indoklásakor azt mondta, hogy a szociális rendszerrel 30 vagy még több éven keresztül visszaéltek, s ennek egyszer véget kell vetni. Tény, hogy a kommunista rendszerben a bérből és fizetésből élők nem is álmodhattak akkora jövedelmekről, mint a sokgyerekes romacsaládok - más kérdés, hogy mire fordították a pénzt. Nagyon durván fogalmazva: az a filozófia érvényesül, hogy ne lehessen csak a gyerekekből megélni, ehhez a munkavállalási hajlandóságnak is társulnia kell. Ördögi kör ez: a cigányok azt mondják, nincs munkalehetőség, és egyébként is diszkriminálják őket, viszont ha teremtenek számukra munkaalkalmat, akkor nagyon hamar otthagyják, nem hajlandók olyan kevés pénzért dolgozni, mint a "fehérek".

A kormánynak nem áll szándékában az új szociális törvények módosítása, hiszen azok nem csak a romákat érintik. A rendkívüli intézkedéscsomaggal azonban elsősorban az ő helyzetükön kíván javítani. Ezerről 1500 koronára emelik a munkavállalásra ösztönző, úgynevezett aktivációs díjat. A rendkívül rossz körülmények között élőknek nem havonta, hanem hetente fizetik ki a szociális segélyt, mondván: maguktól képtelenek azt beosztani. Az elképzelés szerint speciális pénzkezelőket alkalmaznának: nem a romák kapnák a segélyt, hanem a kijelölt személy venné át, aki előbb kifizetné a havi számlákat, a maradékból pedig élelmiszert vásárolna. Ezzel az uzsorásokra is csapást mérnének. A romák által látogatott iskolák étkeztetési költségeihez is hozzájárulna a szociális tárca. A csomagban a romákat foglalkoztató munkáltatók számára is szerepelnek könnyítések. Hogy mindennek lesz-e valamilyen hatása, azt a jövő dönti el. Valószínűleg nem sok, hiszen mindez csak toldozgatásnak tűnik. Az eddiginél átfogóbb koncepcióra, sokkal hatékonyabb programokra és jóval több pénzre van szükség a romakérdés kezeléséhez. Ma már az sem érv, hogy ezt eddig egyetlen kormány sem tudta megoldani.

A rendszerváltás óta most először vetettek be Szlovákiában vízágyút. Tőketerebes, Szobránc és Pálóc térségében páncélozott járművekkel és helikopterekkel vonult fel a rendőrség. Nyolcvankilenc óta erre sem volt példa, sokan túlzottnak is tartották ezt az erődemonstrációt. De talán ezeknek is köszönhető, hogy a múlt hét végére csillapodtak a kedélyek, csupán kisebb incidensek történtek. Lapzártáig a romavezérek nem döntötték el, milyen módon folytatják a tiltakozást, sor kerül-e az autópályák és határátkelők lezárására. POZSONYI TUDÓSÍTÓNKTÓL

FOTÓ: MTI

Rohamoz a rendőrség 24-27 2004/03/01 14:54 Page 24

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.