valasz.hu/vilag/a-balkanig-jutott-hamis-papirokkal-egy-feltetelezett-iszlamista-127378

http://valasz.hu/vilag/a-balkanig-jutott-hamis-papirokkal-egy-feltetelezett-iszlamista-127378

Újabb balkáni miniállam

/ 2001.04.20., péntek 07:40 /

Minden bizonnyal az egykori Jugoszlávia feldarabolásának újabb fejezete íródik meg a vasárnapi montenegrói választások után. Névlegesen ugyan csak a parlament összetétele a tét, de mindenki tisztában van azzal, hogy az erőpróba kimenetele sorsdöntő lesz a mostani délszláv föderáció jövője szempontjából.

Újvidéki tudósítónktól

A jelenlegi jugoszláv államszövetség kilenc évvel ezelőtt alakult meg Szerbia és Montenegró jóvoltából, miután a korábbi föderáció négy köztársasága, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Macedónia önállósult. A két köztársaság aránytalansága (Szerbia 17-szer nagyobb, mint Montenegró) miatt eleve képtelenség volt a tagállamok közötti egyenjogúságról beszélni. Míg azonban mindkét köztársaságban a keményvonalas szocialisták irányítottak - Szerbiában a nemrégiben letartóztatott Szlobodan Milosevics, Montenegróban pedig egyik leghűségesebb követője, Momir Bulatovics -, a kényszerházasság úgy-ahogy működött. Az igazi gondok három évvel ezelőtt kezdődtek, amikor a podgoricai kormányzó párt szétszakadt. A kommunista utódpárt többsége az akkori kormányfőhöz, a jelenlegi elnökhöz, a függetlenségpárti Milo Djukanovicshoz csatlakozott. Milosevics ezután maga mellé vette szövetségi miniszterelnöknek a saját köztársaságában kegyvesztetté vált Bulatovicsot, és ezzel gyakorlatilag eltaszította magától Montenegrót.

Az elmúlt három év folyamán a kisebbik köztársaság fokozatosan az önállósulás útjára lépett. Ezt részben önszántából tette, részben pedig kényszerűségből, ugyanis Milosevicsék igen gyakran ostoba módon lezárták Szerbia és Montenegró határát, és így próbálták zsarolni a kisebbik testvért. Podgoricában azonban nem hátráltak meg, Djukanovics nyíltan a nemzetközi közösséghez fordult segítségért, szembeszállt Belgráddal, és elkezdte az elszakadás előkészítését az alig félmilliós köztársaságban. Így történhetett meg, hogy mára már Podgoricában nemcsak párhuzamos fizetőeszköz a német márka, hanem gyakorlatilag ki is szorította a forgalomból a jugoszláv dinárt. A szövetségi szervek közül Montenegróban már csak a hadsereg működik, de ettől is igyekeznek minél előbb megszabadulni. Djukanovics be is jelentette, hogy a köztársaságának saját hadseregre van szüksége.

Egészen tavaly őszig, Milosevics bukásáig biztosra lehetett venni, hogy Montenegró gyorsan önállósul. A belgrádi fordulat után azonban megváltozott a nemzetközi közösség álláspontja, és most már Podgorica korántsem élvez akkora támogatást, mint Milosevics idejében. Vagyis a külföld egy része azzal is jutalmazni akarja az új belgrádi vezetést, hogy megpróbálja egyben tartani a jelenlegi föderációt. Erre épít a belgrádi vezetés is, amely Kostunica jugoszláv államfővel az élen folyamatosan azt hangoztatja, hogy Montenegró esetleges kiválása visszafordíthatatlanná tenné Koszovó önállósulását. A jugoszláv fővárosban egyetértenek azzal, hogy át kell alakítani a mostani föderációt, és csak a működéshez minimálisan szükséges közös funkciókat kellene megtartani. Podgoricában viszont azt szeretnék, ha mindkét mostani tagállam, Szerbia és Montenegró nemzetközileg elismert független országgá válna, és így lépnének egymással államszövetségre.

A vasárnapi választások fogják megmutatni, hogy melyik változatnak van esélye. Montenegróban lényegében két tábor áll egymással szemben. Az egyiket Milo Djukanovics, Montenegró és a Szocialisták Demokratikus Pártjának elnöke vezeti, aki nyíltan hirdeti, hogy választási győzelme után nagyon gyorsan, még az év első felében kiírják a népszavazást a függetlenségről. A másik oldalon a Szocialista Néppárt vezette koalíció áll. Ennek a pártnak az élén volt egészen a közelmúltig a Miloseviccsel együtt távozó Momir Bulatovics szövetségi kormányfő. A nagy vezér bukása után pártja gyorsan megszabadult tőle, koalícióra lépett a Belgrádban kormányzó Szerbiai Demokratikus Ellenzékkel, és arra játszik, hogy megtartsa a jelenlegi föderációt. A két tábor egymásnak ellentmondó közvélemény-kutatási adatokat közöl a várható eredményekről. Valószínűnek látszik az a változat, hogy Djukanovicsék, a függetlenség hívei, a szavazatok mintegy 60 százalékára számíthatnak, és így majd folytathatják önállósulási törekvéseik megvalósítását. Ugyanakkor talány, hogy ebben az esetben hogyan fog viselkedni a jugoszláv katonaság, amely - mint emlékezetes - a kilencvenes évek elején is megpróbált megakadályozni minden önállósulási próbálkozást. A hadsereg élén ugyanis még ma is a Milosevics által kinevezett tábornokok állnak. Ettől Djukanovics is tart.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.