valasz.hu/vilag/ot-magyar-allampolgar-kerult-sziriai-emberrablok-fogsagaba-53289/

http://valasz.hu/vilag/ot-magyar-allampolgar-kerult-sziriai-emberrablok-fogsagaba-53289/

Uniós tagság és invázió

/ 2001.11.23., péntek 07:42 /

Bülent Ecevit török kormányfő a minap kijelentette: ha Ciprus görög szigetrészét felveszik 2004-ben az Európai Unióba, akkor Ankara annektálja a szigetország általa megszállt északi területeit. Ez új fejlemény a huszonöt éve tartó ciprusi válság ügyében.

Két és fél évtizeddel ezelőtt ugyancsak Bülent Ecevit volt az a miniszterelnök, aki parancsot adott a török hadseregnek, hogy szálljon partra Ciprus északi részén. Ráadásul orránál fogva vezette az egész világot, beleértve az Egyesült Államokat is. Az 1974-es feszültség nyárra már katonai konfliktussal fenyegetett, és Kissinger amerikai külügyminiszter a török fővárosba utazott, hogy elsimítsa a két NATO-tagállam, Görögország és Törökország Ciprus miatt kialakult viszályát. Ecevit vacsorára hívta meg az amerikai politikust, és a török szokás szerint hosszan tartó étkezés alatt hajlandóságot is mutatott a tárgyalásokra. Miközben azonban az egyik fogást a másik után szolgálták fel a kormányrezidencia elegáns épületében, a török inváziós erők megindultak Ciprus északi részének elfoglalására. Kissinger a desszert elfogyasztása közben értesült arról, hogy tárgyalásokról már aligha lehet szó.

Azóta voltak ugyan tárgyalások a politikai rendezés érdekében, de a megbeszélések nem vitték közelebb a megoldáshoz. Ráadásul az észak-ciprusi törökök időközben kikiáltották saját független államukat a sziget egyharmadán, amelyet Ankarán kívül senki más nem ismer el. Nemzetközi jogi értelemben meglehetősen bonyolult a megoldandó kérdés. Amikor a brit gyarmatosítók 1960-ban megadták Ciprusnak a függetlenséget, a szigetország nemzetközi státusát az úgynevezett london-zürichi keretegyezményben rögzítették. Ez kimondja, hogy a szigetország csak akkor csatlakozhat nemzetközi szervezethez, ha ehhez a Ciprus függetlenségét garantáló három hatalom, Anglia, Törökország és Görögország is hozzájárul. Ankara ez alapján akarja a bekebelezést végrehajtani. Ellenkező esetben a garantáló hatalmaknak úgymond inváziós joguk van.

Törökország 1974-ben is éppen e cikkelyre hivatkozva indította meg a támadást Ciprus ellen. Ezt megelőzően a Görögországban akkor hatalmon lévő "fekete" ezredesek puccsot robbantottak ki a szigetországban azzal a céllal, hogy Ciprust Görögországhoz csatolják, vagyis meg akarták szegni az 1960-as megállapodást. A puccs elvetélt, a görög ezredesek lemondásra kényszerültek. Többek között e tények miatt is sántít a török érvelés. Amikor ugyanis a katonai partraszállásra sor került, már világossá vált, hogy Ciprus nemzetközi jogi helyzetében nem következik be változás. A két nép közötti ellentét nemcsak a hagyományos görög-török viszályra vezethető vissza, hanem az angolok oszd meg és uralkodj gyarmati politikájára is. A britek az egyharmad résznyi törökökre és a közülük szervezett speciális rendőrségre támaszkodva igyekeztek elfojtani a görög lakosság függetlenségi törekvéseit. Az 1960-as alkotmány, amely rögzítette a két népközösség jogait - az elnök mindig görög, az alelnök mindig török, a törököknek bizonyos belső autonómiájáról rendelkezett -, egy percig sem működött. Mindkét közösség kevesellte a neki biztosított jogokat.

A hosszú és kimerítő tárgyalások során kétfajta álláspont kristályosodott ki. Görögország föderációt kíván létrehozni, amelyben a két közösség szorosan együttműködik, és az egész konstrukció az 1960-as alkotmányon alapulna. Törökország viszont konföderációt szeretne, amelyben két különálló országrész egyenlő partnerként laza szövetségben élne egymás mellett. A törökök a jelenleg ellenőrzésük alatt álló területeken olyan nagyfokú autonómiát akarnak maguknak, amely már kérdésessé tenné, hogy Ciprust egységes országnak lehessen nevezni. Holott a török fél is elfogadta alapelvként az egy ország, egy zászló, egy állampolgárság elvét. Ráadásul a török ciprióták különleges kapcsolatokat kívánnak kialakítani az anyaországgal.

Az elmúlt napokban Ismail Cem török külügyminiszter Athénban járt, és kitoloncolási egyezményt írt alá görög partnerével. Becslések szerint ugyanis évente 250 ezer menekült lépi át a török-görög határt, hogy így jusson Európába. Mindkét fél megragadta az alkalmat, hogy az országaik közötti leglényegesebb konfliktusról, a ciprusi válságról is szót ejtsenek. A nemzetközi diplomácia várakozással tekintett a tárgyalások elé, de csak sovány eredmény született. A felek abban maradtak, hogy ismét az ENSZ elé viszik a megosztott sziget ügyét.

A problémát tehát ismét szőnyeg alá söpörték, és miután közeledik Ciprus felvétele az EU-ba, ez azt is jelenti, hogy a török bekebelezési szándéknak reális lehetősége van, még akkor is, ha ezért Ankara belátható időn belül nem lehet az EU tagja.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.