Útlevél-diplomácia

/ 2002.02.01., péntek 07:44 /

Fotó: Reuters
A tajvani elnök díszszemlén

Az év első hónapjában a hivatalos Peking két alkalommal is sürgette a Tajvannal való jó kapcsolatok kialakítását. A hirtelen sietségnek több oka is van. A II. világháborútól számítva, amikor a nemzeti erők vereséget szenvedtek a kommunista csapatoktól, és kénytelenek voltak Tajvanra menekülni, Kína szakadár tartománynak tekinti a szigetet. Az évtizedek alatt bekövetkezett politikai változások során a nemzetközi közösség is elfogadta az egy Kína elméletnek azt a változatát, amely szerint a jelenleg a világ legnépesebb országának az egyetlen törvényes képviselője Peking. Éppen ezért Kína a kommunistákra is jellemző nacionalista hevületében Hongkong és Makaó után Tajvanra is ki akarja terjeszteni fennhatóságát.

Tajvannal azonban a helyzet alapvetően más, mint a két volt gyarmat esetében. Az elmúlt időszakban a szigeten lépések történtek a demokratikus intézmények bevezetésére és megerősítésére. A legutóbbi parlamenti választásokon pedig éppen az a Demokratikus Haladó Párt győzött, amelynek programjában a függetlenség kikiáltása is szerepel. Maga a tajvani elnök is e párt soraiból került ki, és nemegyszer nyilvánosan is kijelentette, hogy a szigetnek fokozatosan el kell szakadnia a szárazföldtől.

Csakhogy a függetlenségi törekvéseket Kína igencsak rossz szemmel nézi. Megszakítja diplomáciai kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek Tajvanon nagykövetséget nyitnak. Öt évtizeden keresztül nem engedélyezte, hogy bármilyen közvetlen kapcsolat jöjjön létere a Tajvani-szoros két partja között. Csak az utóbbi időben szelhette át hajóval egy-egy látogatócsoport a két politikai rendszert elválasztó vízi utat.

Tajvan azonban, ha nem is hirtelen, de szeretné, ha a nemzetközi közösség lassan elfogadná függetlenségi törekvéseit, illetve később elismerné teljes függetlenségét. Az úgynevezett kislépések taktikájának jegyében új tajvani útlevelet bocsátottak ki. Ezen változatlanul a Kínai Köztársaság hivatalos megnevezés szerepel, de feltüntetik rajta, hogy "kibocsátva Tajvanon". Peking hevesen tiltakozott az eljárás ellen, de a jelenlegi helyzetben már nincs realitása annak, hogy a sziget katonai megszállásával fenyegetőzzön, ahogy ezt tette minden olyan esetben, amikor Tajvanon a függetlenné válás jeleit látta.

Belpolitikai értelemben Kína hatalmas változások előtt áll. Az idei pártkongresszuson a tervek szerint jelentős generációváltásra kerül sor. Feltehetőleg a politikai süllyesztőbe kerülnek azok a vezetők, akiknek pályafutása valamikor az 1949-ben lezárult polgárháborúban indult, éppen abban az időszakban, amikor legyőzték a nemzeti erőket. Az új kínai politikai garnitúrának valamilyen módon fel kell oldania "a sokszínű gazdaság" és az egypártrendszer közötti ellentétet. A kínai társadalomban feszítő erővel hat a gazdasági nyitás és a belpolitikai bezárkózás okozta ellentmondás. Ahhoz, hogy Kína valóban gazdasági nagyhatalommá váljon, az eddigieknél is gyorsabban kell fejlődésnie, ami szétfeszítheti a politika meglévő kereteit.

A kínai pártvezetés éppen ezt nem akarja. Rettegve gondol az 1989-es pekingi eseményekre, amikor diákok tízezrei követelték a demokratizálódást, és a megmozdulásokat csak a hadsereg páncélosainak bevetésével sikerült eltiporni.

A gondosan szerkesztett forgatókönyvet gyorsan és drasztikusan írná át, ha Tajvan kikiáltaná függetlenségét. Kényszerhelyzetbe hozná a pekingi vezetést. Ha Kína fegyveres erővel lerohanná Tajvant, az a nemzetközi közösség elítélésével találkozna, és hosszú időre visszavetné azt a gyümölcsöző gazdasági együttműködést, amely Kína, az Egyesült Államok, illetve a fejlett nyugati országok között kialakult. Nem is beszélve arról, hogy Peking csak úgy kaphatta meg az 2008-as nyári olimpiai játékok rendezésének jogát, hogy ígéretet tett: tiszteletben tartja az emberi és nemzetiségi jogokat. Ennek ellenére most is súlyos bírálatok érik a kínai vezetést, mert letartóztatják az ellenzéki értelmiségieket, hallani sem akarnak Tibet autonómiájáról, illetve a nemzetközi terrorizmus elleni harc ürügyén lecsapnak a Nyugat-Kínában élő muzulmán aktivistákra. Bár Kína felzárkózott a terroristaellenes nemzetközi koalícióhoz, ez még nem jelenti azt, hogy kapcsolata felhőtlenné vált volna az Egyesült Államokkal. Emlékezzünk csak vissza az áprilisban történt incidensre, amikor nemzetközi légtérből kényszerítettek Kínában történő leszállásra egy amerikai felderítőgépet. A legújabb feszültség forrása is a légi közlekedéssel kapcsolatos. A kínai hírszerzés lehallgatókészülékeket talált annak az elnöki gépnek a fedélzetén, amelyet Amerikából rendeltek.

A kínos tény éppen akkor került nyilvánosságra, amikor az amerikai-kínai csúcstalálkozó időpontja közeleg, amelynek hangvételét és kimenetelét az ellentmondásos előjelek miatt nem lehet megjósolni.

Egy biztos: Pekingben a csúcstalálkozó során Tajvan lesz a központi téma.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.