Üzenünk Brüsszelnek: védje meg a magyar migránsokat!

/ 2018.05.03., csütörtök 10:15 /

Ha az Európai Bizottság egyenlő mércével mér, fel kell lépnie az európai jogsértésekkel szemben! – jelentette ki tegnap Szijjártó Péter külügyminiszter, miután kiderült, hogy az osztrák koalíciós kormány döntött az Ausztriában dolgozó külföldieknek nyújtott családi pótlék árszínvonalhoz kötéséről.

Ha nem a bőrünkre menne, akkor még szórakoztatónak is tartanánk, hogy

1. Magyarország milyen örömmel üdvözölte az osztrák bevándorlásellenesek választási győzelmét, a kormány csak arra nem gondolt, hogy Ausztriában az egyik legnagyobb bevándorló népesség (tudományos szóval: migráns csoport) éppen a magyaroké;

2. most ahhoz a Brüsszelhez szaladunk védelemért, ami ellen „Állítsuk meg” kampányokat folytatunk, amiért az osztrákok 2019-ben csökkentik az Ausztriában dolgozó magyaroknak járó családi pótlékot, ha a gyerek egyébként itthon él. 

Mindezen persze fel lehet háborodni, hiszen mi uniós állam vagyunk, a szabad munkaerővándolás pedig az unió egyik alapelve. És igazunk is van, de nem árt arra is figyelni, miért lépnek így az osztrákok. Az elképesztő tömegben náluk jelenlevő kelet-európaiak lenyomják a béreket, veszélyeztetik a szakszervezeti vívmányokat, merthogy egy magyar munkással sokkal több mindent meg lehet tenni, lévén nálunk gyakorlatilag nem létezik szakszervezeti mozgalom.

Miközben arról beszélünk, hogy itthon virágzik a gazdaság, sosem látott szintű az ingázás Magyarország és Ausztria között, az osztrák határtól számított 50 kilométeres sávba tömegével költöznek a kelet-magyarországi és erdélyi magyarok, hogy Ausztriában dolgozzanak. Nemcsak a jóval magasabb bérek vonzóak, hanem a bőkezű családi támogatások is.

Ha például valakinek egy két, egy négy és egy tízéves gyermeke van, itthon 48 ezer forint családi pótlékot kap havonta, Ausztriában viszont csaknem egy harmadik fizetésnek megfelelő 135 ezer forintot. (Az osztrák rendszerben minél nagyobb a gyerek és minél több a testvér, annál magasabb összeg jár.)

Az egyetemista gyermekek után itthon nem jár családi pótlék,  Ausztriában viszont a legmagasabb összeget, 165 eurót (52 ezer forintot) éppen 19 éves kortól fizetik. Ugyancsak bőkezűbb – a nagycsaládosokat leszámítva  – a családi adórendszer is a szomszédos államban, egy gyermekre nálunk havi tízezer forint írható le az adóból, kint 18 ezer. Nem is szólva a gyermekenként 31 ezer forintos iskolakezdési támogatásról. De persze ezen nincs mit csodálkozni, Ausztriában az egy főre eső GDP három és félszerese a magyarnak, van miből költeniük.

Ezt a rendszert alakítják át úgy jövő évtől, hogy az osztrák családi pótlékot átszámolják annak az országnak az árszínvonalára, ahol a gyermek él. Ha például egy magyar gyermek Belgiumban lakik, de valamelyik szülője Ausztriában dolgozik, akkor több családi pótlékot utalnak neki, mint idén, mert Belgium drágább ország Ausztriánál. De ez persze a legritkábban fordul elő.

Tömegek fognak kevesebbet kapni havonta, a magyar egygyermekesek például közel 25 ezer forinttal. Az osztrákok azzal érvelnek, hogy még így is duplája lesz a családi pótlékjuk az itthon dolgozóknak, de jóval kisebb az eddigieknél. 

A magyar kormány tiltakozik, Szíjjártó Péter külügyminiszter reggel a közszolgálati rádióban méltánytalannak és tisztességtelennek nevezte az intézkedést. Mivel korábban Brüsszel erőteljesen fellépett a hasonló brit tervek ellen, jogilag vélhetően a magyar kormánynak van igaza. Ugyanakkor felettébb kínos, ha egy jogvitában nekünk van igazunk, akkor Brüsszelig futunk, egyébként viszont Állítsuk meg Brüsszelt plakátokkal harcolunk (noha, ha igazunk van, az unióban számos lehetőség van jogi álláspontunk érvényesítésére). 

Ám az a tény, hogy Magyarországnak Ausztria 80, Szlovákiába 60, Romániába 32 millió euró családi pótlékot folyósított 2016-ban, egyben azt is megmutatja, mekkora tömegek dolgoznak kint még a hazai gazdasági fellendülés idején is. Ez ugyanis azt jelenti, hogy  mintegy 55 ezer gyermek után vettek fel családi pótlékot magyarok csak 2016-ban.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.