Változatlanul alapelv az egyéni elbírálás

/ 2001.12.21., péntek 07:43 /

Martonyi János külügyminiszter a laekeni európai uniós csúcstalálkozó kapcsán a lapunknak adott interjúban összefoglalta az európai uniós csatlakozásunkat érintő legfontosabb kérdéseket. Kitért a magyar-román viszonyra is, különös tekintettel arra, hogy január elsején életbe lép a kedvezménytörvény.

Az EU a csatlakozási feltételek meghatározásánál a teljesítmény szerinti elbírálástól a kis- és nagycsoportos bővítésen át lassan eljutott a Big Bangig, vagyis hogy egyszerre vegyenek fel 12 tagjelölt országot, beleértve Bulgáriát és a leggyengébben felkészült Romániát is. Ez azt jelentené, hogy az EU megváltoztatta volna a csatlakozás feltételeit?

Az Európai Unió változatlan alapelve, hogy a tagjelöltek csatlakozására az egyéni elbírálás, az egyéni teljesítmény alapján kerül sor. Ezt erősítette meg nemrégiben a Külügyminiszterek Tanácsa, és ez szerepel az Európai Tanács laekeni következtetéseiben is. Szó sincs tehát arról, hogy az unió a tizenkét tagjelöltet egyszerre, azonos időpontban kívánná felvenni. A lényeg változatlanul az egyéni teljesítmény, melynek alapján az unió 2002 végén dönti majd el, hogy az első körben mely tagjelöltek csatlakoznak.

Brüsszelben most a lengyel lemaradással kapcsolatban azt mondják, hogy Magyarországnak is még éppen elég tennivalója van a csatlakozás ügyében. Azt jelenti-e ez, hogy az EU kevésbé fogadja el a magyar eredményeket?

Erről nincs szó. A legfontosabb az, hogy a magyar felkészülés az előre meghatározott időrendben haladjon, és hogy a tárgyalásokat 2002-ben lezárjuk. A magam részéről egyébként nem hiszem, hogy a lengyel lemaradás lényeges lenne. Lengyelország kész és képes arra, hogy az esetleges hátrányt behozza, és 2004. január elsején az első körben váljon EU-taggá. Az egyéni teljesítmény elve azt is magában foglalja, hogy senki nem lesz köteles várni más tagjelöltekre abban az esetben, ha befejezi a felkészülési és tárgyalási folyamatot.

Fischer német külügyminiszter Budapesten nemrégiben azt mondta, hogy Magyarország "kvázi" már az EU tagja. Hogyan értelmezhetők a német diplomácia vezetőjének szavai?

Tény, hogy a magyar gazdaság már beilleszkedett az Európai Unió gazdaságába, és az Európai Unió jogszabályainak a túlnyomó többségét már átvettük. Szabadon mozog az áru, a szolgáltatás és a tőke. És azt hiszem, gondolkodásunkban is egyre inkább érzékeljük, hogy részesei vagyunk az európai integrációs folyamatnak. Ezért mondta Fischer külügyminiszter, hogy Magyarország "kvázi" az EU tagja. És ez egybecseng azzal a magyar állásponttal, hogy a reáliák világában a beilleszkedés megtörtént, és most már mielőbb le kellene vonni az ebből fakadó politikai, intézményi és jogi következtetéseket.

Az EU idei országjelentésében új elem, hogy nem tesz különbséget a hét kelet-közép-európai tagjelölt ország gazdasági felkészültsége között. Ez azt jelenti, hogy a felkészülésben élenjáró Magyarország egy csoportba került volna a rosszabbul teljesítőkkel?

Magyarország a legjobban teljesítő tagjelöltekkel van egy csoportban. Több szempontból - például a közigazgatási és jogalkalmazási képességek esetében - a legjobb értékelést kapta. Még a versenyképesség területén is vannak az országjelentésekben csekélynek tűnő fogalmazási eltérések, amelyek érzékeltetik, hogy a közép-európai országok sorában Magyarország áll a legközelebb a teljes versenyképességhez. Én egyébként a jelentésnek az ezzel kapcsolatos részével nem értek egyet, mert meggyőződésem, hogy a magyar gazdaság már most teljes mértékben versenyképes, hiszen ezt bizonyítja jó néhány komoly nemzetközi elemzés, ezt bizonyítja a 2001-re várható több mint hárommilliárd eurós kereskedelmi többlet az Európai Unióval folytatott kereskedelmünkben, és mindenekelőtt erről győznek meg engem a magyar gazdaság szereplői, többek között az itt működő multinacionális társaságok.

A következő évben szándékaink szerint le akarjuk zárni az EU-csatlakozáshoz szükséges összes, még nyitott fejezetet. Melyek lesznek a legnehezebb tárgyalási témák?

A legnehezebb, nem kétséges, a mezőgazdasági fejezet lesz, de komoly viták merülhetnek fel a regionális politika alkalmazásával is. Mindkét terület leglényegesebb kérdése az, hogy Magyarország milyen mértékű pénzügyi forrásokhoz jut a csatlakozás következtében, illetve hogy érvényesül-e az egyenlő elbánás elve, vagyis megkapjuk-e ugyanazokat a támogatásokat, amelyeket a jelenlegi tagállamok, ezen belül a jelenlegi tagállamok mezőgazdasági termelői élveznek. E kérdéseknek tehát egyaránt van elvi és gyakorlati jelentőségük. Hiszen az egyenlő elbánás elvétől nyilván nem tudunk eltérni, és az sem közömbös, hogy a tagságból fakadó összes kötelezettség elvállalása után milyen mértékben részesülünk a jogokból és az előnyökből.

Szeptember 11-e után új világpolitikai helyzet állt elő. Az USA és Oroszország között stratégiai együttműködés kezd kialakulni. Ebben a világképben Magyarország mint leendő EU-tagállam hogyan látja az EU fokozatosan önállósuló külpolitikáját?

Az Európai Unió szerepe a világpolitikában erősödni fog, és a közös külpolitika feltehetően egyre markánsabb szerepet kap. Az unió gazdasági és politikai súlyát, tehát világpolitikai szerepét éppen az új tagok felvétele fogja jelentősen növelni, és ezért sem szabad a bővítést késleltetni.

Az EU jövőre egy úgynevezett konventet szeretne felállítani, amelynek a feladata a szervezet reformjának a kidolgozása. Hazánk be szeretne kapcsolódni ebbe a munkába. Előreláthatólag milyen szinten és milyen mélységben lesz erre módja?

A jelenlegi elképzelések szerint a konventben két parlamenti képviselő és egy kormánymegbízott vesz majd részt a tagjelöltek részéről. Ha az erre vonatkozó hivatalos döntés megszületik, nekünk is meg kell határoznunk a magyar résztvevők kijelölésének módját.

Magyarország hat érintett szomszédja közül négy kedvezően fogadta a kedvezménytörvényt. Szlovákia hol elfogadja, hol pedig bírálja. Románia az egyetlen, amely váltakozó intenzitással folyamatosan kritikai észrevételeket tesz a kedvezménytörvényről. Rövid távon várható-e a helyzet megváltozása, vagy hosszan tartó polémiára kell berendezkednünk?

Jelenleg intenzív tárgyalások folynak elsősorban Romániával a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos megállapodás létrejötte érdekében. Nagyon bízom abban, hogy meg tudunk állapodni, hiszen most már sikerült azonosítanunk a vitás kérdéseket, és úgy látom, hogy megoldást is tudunk találni. Az alapkérdés továbbra is az, hogy megvan-e a másik félben is a politikai akarat, hogy a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos nézeteltéréseket megállapodás útján rendezzük.

Mit tehet Magyarország akkor, ha Románia meg akarja nehezíteni a kedvezménytörvény alkalmazását?

A kedvezménytörvény január elsejei hatállyal életbe fog lépni, és nagyon bízom abban, hogy ez nem vet fel semmilyen nehézséget. Ami a kiutazásokról néhány héttel ezelőtt hozott román rendeletet illeti, ez kétségkívül korlátozza a román állampolgárok utazási szabadságát. Ugyanakkor nem hiszem, hogy ezt magyarellenes céllal vagy a kedvezménytörvénnyel szembeni válaszként hozták. A fő cél az volt, hogy előmozdítsák Románia levételét az Európai Unió negatív listájáról, tehát a vízumköteles országok listájáról. Egyes tagállamokra talán megnyugtatóan hatott, hogy a román állampolgárok csak meglehetősen szigorú anyagi feltételek teljesítése mellett hagyhatják el az országukat. A magam részéről nem hiszek abban, hogy a kétségkívül fennálló problémák megoldásának a kiutazási korlátozások alkalmazása a helyes útja. A kérdésről beszéltem román kollégámmal, aki jelezte, hogy az első tapasztalatok fényében a későbbiekben sor kerülhet az előírások enyhítésére.

Magyarország mint NATO-ország a terrorizmus elleni nemzetközi koalíció tagja. Ugyanakkor jó kapcsolatokat ápol az iszlám világgal és az arab országokkal. Partnereink mennyire fogadják el azt a magyar álláspontot, hogy mi - csakúgy, mint a koalíció többi tagja - nem azonosítjuk a terrorizmust az iszlámmal?

A terrorizmust senki nem azonosítja az iszlámmal, ez nagyon fontos kérdés. Vigyáznunk kell arra, hogy a terrorizmussal szembeni nemzetközi fellépés semmi esetre se kapjon olyan dimenziót, amely civilizációkat vagy vallásokat állít szembe egymással. Az iszlám fundamentalizmus megfékezésében véleményem szerint a legfontosabb szerepet éppen a mérsékelt iszlám világnak kell betöltenie. A terrorizmussal szembeni harc hosszú és nehéz lesz, és áldozatokat követel. Ebben a harcban mi is részt veszünk, erőnk, képességeink és lehetőségeink keretein belül. És mindez nem jelenti azt, hogy nem kell elgondolkozni azon, hogy melyek a terrorizmust tápláló társadalmi-gazdasági és politikai tényezők. Ezeket fokozatosan orvosolni vagy enyhíteni kell.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.