Wittenbergi katolikusok

/ 2016.11.09., szerda 17:45 /

Október 31-én Ferenc pápa részt vett a svédországi Lund székesegyházában tartott evangélikus-katolikus szertartáson, megemlékezve a reformáció kezdetének közelgő 500. évfordulójáról.

S bár Luther nyomát sokkal inkább őrzi Wittenberg vagy Wartburg vára, a svéd városra azért esett a választás, mert 1949-ben itt alakult meg a Lutheránus Világszövetség. A szervezet jelentősége nem veszi fel a versenyt a Szentszékével, de mégis igyekszik összehangolni azt a sokféleséget, amely a lutheri tanok örököseit világszerte jellemzi.

A találkozót bátran nevezhetjük történelmi jelentőségűnek. Ferenc pápa és Munib Junan püspök, a világszövetség elnöke közösen emlékeztek meg arról az eseményről, mely 1517-ben sorsdöntő fordulatot hozott nemcsak az egyházban, hanem az európai politika-, társadalom-, sőt gazdaságtörténetben. Az elmúlt évszázadok átkait visszavonva a két egyházi vezető közös nyilatkozatot írt alá arról, hogy több az, ami a két közösséget összeköti, mint ami elválasztja.

E felismerés időszerűségéhez a kereszténységet és a rá épülő civilizációt érő kihívások láttán aligha férhet kétség. Elég az elvilágiasodás folyamatára vagy a radikális iszlám térnyerésére gondolni, s máris eltörpülnek a katolikus és protestáns hitvallás közti különbségek.

Az egyház egységéről szóló tanítás jelentősége a római Szent Péter-székesegyházban válik igazán tapinthatóvá, ha az ember a Jézus-tanítvány Péter apostol földi maradványai felett emelt épület történetét végiggondolja. A templom lenyűgöző mérete, művészeti gazdagsága nem jöhetett volna létre, ha a búcsúcédulák árusításával nem valósul meg az a „tőketranszfer”, amelyet Róma püspökei német hitsorsosaik égbe törő székesegyházainak láttán bevezettek – kiváltva ezzel (is) egy Luther nevű erfurti szerzetes felháborodását.

Márton testvér nem akarta megbontani az egységet, de amolyan „wittenbergi katolikusként” a Péter és főleg Pál apostolok által fémjelzett tanításhoz akarta visszavezetni eltévelyedett egyházát. Segítségére volt ebben az az információs forradalom, amelyet akkoriban a könyvnyomtatás jelentett. Meg persze az is, hogy a pápai átok nyomán végül megvalósuló felekezeti törés a korabeli politikai célok megideologizálásának is kedvezett. S miközben a nemzeti nyelvekre lefordított Szentírás nyomán kialakuló öntudat számos gyümölcsöt is termett, a véres vallásháborúk csak akkor hagytak alább, amikor az európai uralkodók számára világossá vált, hogy a földrajzi közelség stratégiai, civilizációs kérdésekben sorsközösséget is jelent.

Észak–déli tőketranszfer, információs forradalom, ideológiateremtés a politikai érdekérvényesítés jegyében, nemzeti öntudat és civilizációs veszélyek – címszavak napjaink világsajtójából, mintha 4-500 év el sem telt volna. A lundi találkozás talán azt a gondolkodást is segíti majd, amely az Európai Unió mai válságából kivezető utat fürkészi. Sok idő nincs, napjaink királyai és választófejedelmei 2017 tavaszán, a római szerződés 60. évfordulójáról megemlékezve igyekeznek megtalálni az új közös nevezőt. Kiderül, lehet-e belőlük wittenbergi katolikus.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.